< Job 18 >

1 Bildad iz Šuaha progovori tad i reče:
Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
2 “Kada kaniš obuzdat' svoje besjede? Opameti se sad da razgovaramo!
Meddig fogtok szavakra vadászni? Észre térjetek s azután beszéljünk!
3 Zašto nas držiš za stoku nerazumnu, zar smo životinje u tvojim očima?
Miért tekintetünk baromnak, tisztátalanokká váltunk szemeitekben?
4 O ti, koji se od jarosti razdireš, hoćeš li da zemlja zbog tebe opusti da iz svoga mjesta iskoče pećine?
Ki önnönmagát széttépi haragjában, vajon miattad elhagyottá legyen-e a föld, és szikla mozduljon el helyéből?
5 Al' ugasit će se svjetlost opakoga, i neće mu sjati plamen na ognjištu.
Mégis a gonoszok világossága kialszik, és nem fénylik tüzének lángja.
6 Potamnjet će svjetlo u njegovu šatoru i nad njime će se utrnut' svjetiljka.
Világosság elsötétült sátorában, és mécsese ő fölötte kialszik.
7 Krepki mu koraci postaju sputani, o vlastite on se spotiče namjere.
Megszorulnak erős léptei s oda veti őt saját tanácsa.
8 Jer njegove noge vode ga u zamku, i evo ga gdje već korača po mreži.
Mert hálóba kergettetett lábaival és rácsozat fölött járkál;
9 Tanka mu je zamka nogu uhvatila, i evo, užeta čvrsto ga pritežu.
sarkon kapja a kelepcze, megragadja a hurok;
10 Njega vreba omča skrivena na zemlji, njega čeka klopka putem kojim hodi.
a földön van elrejtve kötele és csapdája az ösvényen.
11 Odasvuda strahovi ga prepadaju, ustopice sveudilj ga proganjaju.
Köröskörül ijesztették rémülések, hogy űzzék őt lépten-nyomon.
12 Glad je požderala svu snagu njegovu, nesreća je uvijek o njegovu boku.
Éhes lesz az ereje, és balsors kész az oldalán.
13 Boleština kobna kožu mu razjeda, prvenac mu smrti nagriza udove.
Megeszi bőrének tagjait, megeszi tagjait halálnak elsőszülöttje.
14 Njega izvlače iz šatora njegova da bi ga odveli vladaru strahota.
Kiszakíttatik sátrából bizalma, és lépnie kell a rémülések királyához.
15 U njegovu stanu tuđinac stanuje, po njegovu domu prosipaju sumpor.
Lakni fog sátrában – már nem az övé – kénkő szóratik hajlékára.
16 Odozdo se suši njegovo korijenje, a odozgo grane sve mu redom sahnu.
Alul elszáradnak gyökerei, a felül elfonnyad a gallya.
17 Spomen će se njegov zatrti na zemlji, njegovo se ime s lica zemlje briše.
Emlékezete elveszett az országból és nincs neki neve a tájakon.
18 Iz svjetlosti njega u tminu tjeraju, izagnat' ga hoće iz kruga zemaljskog.
Taszítják őt világosságból sötétségbe és a világból elbolyongtatják.
19 U rodu mu nema roda ni poroda, nit' preživjela na njegovu ognjištu.
Nincs neki sarjadéka, sem ivadéka népében, és nincs maradék tanyáján.
20 Sudba je njegova Zapad osupnula, i čitav je Istok obuzela strepnja.
Napja miatt eliszonyodtak a nyugotiak, s a keletieket borzadály fogja el.
21 Evo, takav usud snalazi zlikovca i dom onog koji ne priznaje Boga.”
Bizony ilyenek a jogtalannak lakásai, és ilyen a helye annak, ki nem ismerte meg az Istent.

< Job 18 >