Job 12
1 Job progovori i reče:
Felélt Jób és mondta:
2 “Uistinu, vi ste cvijet naroda, sa vama će izumrijeti mudrost.
Valóban, ti vagytok ám a nép, s veletek kihal a bölcsesség!
3 Al' i ja znam k'o i vi misliti, ni u čemu od vas gori nisam: tko za stvari takve ne bi znao?
Nekem is van szívem mint nektek, nem esem messze tőletek, hisz kinél nem volnának effélék?
4 Prijateljima sam svojim ja na podsmijeh što zazivam Boga da mi odgovori! Na podsmijeh ja sam - pravednik neporočan!
Nevetségéül vagyok barátnak, ki Istent szólította s ő meghallgatta; nevetségül az igaz, a gáncstalan!
5 Prezirat' je nesretnika - sretni misle, udariti treba onog što posrće!
A balvégzetnek megvetés, a gondtalannak vélekedése szerint, készen áll, a tántorgó lábúaknak.
6 Dotle su na miru šatori pljačkaša, izazivači Boga žive bezbrižno kao da Boga u šaci svojoj drže!
Boldogságban vannak a rablók sátrai és biztosság azoké, kik Istent haragítják, azé, ki istenét kezében hordja.
7 Ali pitaj zvijeri, i poučit će te; ptice nebeske pitaj, i razjasnit će ti.
Azonban kérdezd csak meg a barmot, majd tanít téged, s az ég madarát, majd megjelenti neked;
8 Gušteri zemlje to će ti protumačit', ribe u moru ispripovjedit će ti.
vagy szólj a földnek, majd tanít téged, és elbeszélik neked a tenger halai.
9 Od stvorenja sviju, koje ne bi znalo da je sve to Božja ruka učinila?!
Ki ne tudná mindezekből, hogy az Örökkévaló keze cselekedte ezt;
10 U ruci mu leži život svakog bića i dah životvorni svakog ljudskog tijela.
kinek kezében van minden élőnek a lelke, s minden ember testének a szelleme.
11 Zar uhom mi ne sudimo besjedu k'o što kušamo nepcem okus jela?
Nemde a fül vizsgálja a szavakat s az íny az ételt ízleli meg?
12 Sjedine mudrost donose čovjeku, a s vijekom dugim umnost mu dolazi.
Aggastyánokban van bölcsesség, s hosszú élet: értelmesség.
13 Ali u Njemu mudrost je i snaga, u Njemu savjet je i sva razumnost.
Ő nála van bölcsesség és erő, övé tanács és értelmesség!
14 Što razgradi, sagradit neće nitko, kog zatvori, nitko ne oslobađa.
Lám, lerombol s nem építtetik föl, rázár valakire s nem nyittatik ki neki.
15 Ustavi li vodu, suša nastaje; pusti li je, svu zemlju ispremetne.
Im elrekeszt vizeket s kiszáradnak – megereszti őket s feldúlják a földet.
16 Jer u njemu je snaga i sva mudrost, njegov je prevareni i varalica.
Ő nála van hatalom és üdvösség, övé a tévelygő és a megtévesztő.
17 On savjetnike lišava razbora, suce pametne udara bezumljem.
Járatja a tanácsosokat megfosztottan s a bírákat megtébolyítja;
18 On otpasuje pojas kraljevima i užetom im vezuje bokove.
a királyok kötelékét föloldotta és reákötött övet az ő derekukra;
19 On bosonoge tjera svećenike i mogućnike sa vlasti obara.
járatja a papokat megfosztottan s a szilárdakat elferdíti;
20 On diže riječ iz usta rječitima i starcima pravo rasuđivanje.
megvonja a biztosszavúak beszédjét s a véneknek eszét elveszi;
21 On sasiplje prezir po plemićima i junacima bedra raspasuje.
csúfot önt a nemesekre s a hatalmasoknak kötését meglazítja.
22 On dubinama razotkriva tmine i sjenu smrtnu na svjetlo izvodi.
Feltár mély dolgokat a sötétségből s kihozza világosságra a vakhomályt.
23 On diže narod pa ga uništava, umnoži ga a potom iskorijeni.
Nagyra növeszti a nemzeteket s elveszíti, kiterjeszti a nemzeteket és elviszi.
24 On zaluđuje vladare naroda te po bespuću lutaju pustinjskom
Szívét veszi az ország népe fejeinek s eltévelyíti úttalan pusztaságban;
25 i pipaju u tmini bez svjetlosti glavinjajući poput pijanaca.
tapogatóznak sötétségben világosság nélkül, s eltévelyíti őket mint a részeget.
