< Izaija 43 >
1 Sada ovako govori Jahve, koji te stvorio, Jakove, koji te sazdao, Izraele: “Ne boj se, jer ja sam te otkupio; imenom sam te zazvao: ti si moj!
Most pedig így szól az Örökkévaló, teremtőd, oh Jákob és alkotód, oh Izrael; ne félj, mert megváltalak, neveden szólítalak, enyém vagy.
2 Kad preko vode prelaziš, s tobom sam; ili preko rijeke, neće te preplaviti. Pođeš li kroz vatru, nećeš izgorjeti, plamen te opaliti neće.
Ha átkelsz vízen, veled vagyok, és ha folyókon nem sodornak el; ha tűzbe mész nem perzselődsz meg és láng meg nem gyújt.
3 Jer ja sam Jahve, Bog tvoj, Svetac Izraelov, tvoj spasitelj. Za otkupninu tvoju dajem Egipat, mjesto tebe dajem Kuš i Šebu.
Mert én az Örökkévaló, a te Istened, Izrael szentje, a te segítőd, Egyiptomot adom váltságodul, Kúst és Szebát helyetted.
4 Jer dragocjen si u mojim očima, vrijedan si i ja te ljubim. Stog i dajem ljude za tebe i narode za život tvoj.
Minthogy drága vagy szemeimben, becses vagy és én szeretlek, embert adok helyetted és népeket lelked helyett.
5 Ne boj se jer ja sam s tobom. S istoka ću ti dovest' potomstvo i sabrat ću te sa zapada.
Ne félj, mert veled vagyok; keletről hozom magzatodat és nyugatról gyűjtlek össze.
6 Reći ću sjeveru: 'Daj mi ga!' a jugu 'Ne zadržavaj ga!' Sinove mi dovedi izdaleka i kćeri moje s kraja zemlje,
Mondom az északnak: add és a délnek: ne tartsd vissza, hozd el fiaimat távolról és leányaimat a föld végéről;
7 sve koji se mojim zovu imenom i koje sam na svoju slavu stvorio, koje sam sazdao i načinio.”
mindenkit, ki nevemről neveztetik s akit dicsőségemre teremtettem, alkottam és készítettem.
8 Izvedi narod slijep, premda oči ima, i gluh, premda uši ima.
Hozzák ki a népet, mely vak, bár szemei vannak és a süketeket, kiknek füleik vannak.
9 Neka se saberu sva plemena i neka se skupe narodi. Tko je od njih to prorekao i davno navijestio? Nek' dovedu svjedoke da se opravdaju, neka se čuje da se može reći: “Istina je!”
Mind a nemzetek gyűljenek össze egyaránt és gyülekezzenek a népek! ki közülük jelenti ezt meg, és az előbbieket hallassák velünk; adják tanúikat, hogy igazaknak bizonyuljanak, vagy hallják ők és mondják: igazság!
10 Jer vi ste mi svjedoci, riječ je Jahvina, i moje sluge koje sam izabrao, da biste znali i vjerovali i uvidjeli da sam to ja. Prije mene nijedan bog nije bio načinjen i neće poslije mene biti.
Ti vagytok tanúim, úgymond az Örökkévaló, és szolgám, akit választottam; azért hogy tudjátok és nekem higgyetek és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem nem alkottatott Isten és utánam nem lesz.
11 Ja, ja sam Jahve, osim mene nema spasitelja.
Én, én vagyok az Örökkévaló és nincs rajtam kívül segítő.
12 Ja sam prorekao, spasio i navijestio, i nema među vama tuđinca! Vi ste mi svjedoci, riječ je Jahvina, a ja sam Bog
Én jelentettem és segítettem és hirdettem és idegen nem volt köztetek: hisz ti vagytok a tanúim, úgymond az Örökkévaló és én vagyok Isten.
13 od vječnosti - ja jesam! I nitko iz ruke moje ne izbavlja; što učinim, tko izmijeniti može?
Mától fogva is én vagyok az és nincs kezemből megmentő cselekszem és ki gátolja meg?
14 Ovako govori Jahve, otkupitelj vaš, Svetac Izraelov: “Radi vas poslah protiv Babilona, oborit ću prijevornice zatvorima i Kaldejci će udarit u kukanje.
Így szól az Örökkévaló, megváltótok, Izrael szentje: Kedvetekért küldöttem Bábelbe és leszállítom szökevényekként mindnyájukat és a kaldeusokat vigalmas hajóikon.
15 Ja sam Jahve, Svetac vaš, stvoritelj Izraelov, kralj vaš!”
Én az Örökkévaló vagyok a ti szentetek, Izrael teremtője, a ti királyotok.
16 Ovako govori Jahve, koji put po moru načini i stazu po vodama silnim;
Így szól az Örökkévaló, ki utat adott a tengerben és hatalmas vizekben ösvényt:
17 koji izvede bojna kola i konje, vojsku i junake, i oni padoše da više ne ustanu, zgasnuše, kao stijenj se utrnuše.
aki kivonultatott szekeret meg lovat, hadat és hatalmast, egyaránt feküsznek, nem kelnek föl, elpislogtak, mint a kanóc kialudtak.
18 Ne spominjite se onog što se zbilo, nit' mislite na ono što je prošlo.
Ne emlékezzetek meg az előbbiekről és a régiekre ne ügyeljetek!
19 Evo, činim nešto novo; već nastaje. Zar ne opažate? Da, put ću napraviti u pustinji, a staze u pustoši.
Íme újat alkotok, most fog sarjadzani, hisz meg fogjátok tudni; utat is szerzek a pusztában, sivatagban folyókat.
20 Slavit će me divlje zvijeri, čaglji i nojevi, jer vodu ću stvorit' u pustinji, rijeke u stepi, da napojim svoj narod, izabranika svoga.
Tisztelni fog engem a mező vadja, sakálok és struccmadarak; mert vizet adtam a pusztában, folyókat a sivatagban, hogy megitassam népemet, választottamat,
21 I narod koji sam sebi sazdao moju će kazivati hvalu!
a népet, melyet alkottam magamnak, hogy dicséretemet elbeszéljék.
22 Ali me ti, Jakove, nisi zazvao, niti si se zamorio oko mene, Izraele!
De engem nem szólítottál, Jákob, hogy fáradtál volna velem, Izrael.
23 Nisi mi prinosio ovce za paljenicu, nisi me častio žrtvama. A ja te silio nisam na prinose, nisam ti dodijavao ištući kada.
Nem hoztad nekem égőáldozataid bárányát és vágóáldozataiddal nem tiszteltél engem, nem terheltelek lisztáldozattal és nem fárasztottalak tömjénnel.
24 Nisi mi kupovao za novac trsku, nisi me sitio salom svojih žrtava; nego si me grijesima svojim mučio, bezakonjem svojim dosađivao mi.
Nem vettél nekem pénzen fűszernádat és áldozataid zsiradékával nem tartottál jól; de bizony terheltél engem vétkeiddel, fárasztottál bűneiddel.
25 A ja, ja radi sebe opačine tvoje brišem i grijeha se tvojih ne spominjem.
Én, én vagyok az, ki eltörli bűneidet a magam kedvéért és vétkeidről nem emlékszem meg.
26 Podsjeti me, zajedno se sporimo, govori ti da se opravdaš.
Emlékeztess, szálljunk ítéletbe együttesen, beszéld el te, hogy igaznak bizonyulj.
27 Prvi je otac tvoj sagriješio, posrednici tvoji od mene se odmetnuli,
Első atyád vétkezett és szószólóid elpártoltak tőlem;
28 knezovi su tvoji oskvrnuli Svetište. Tad izručih Jakova prokletstvu, i poruzi Izraela.
úgy, hogy megszentségtelenítettem szent vezéreket és átokra kellett adnom Jákobot és meggyalázásra Izraelt.