Izaija 15

1 Proroštvo o Moabu. Obnoć opustošen, šaptom pade Ar Moab! Obnoć opustošen, šaptom pade Kir Moab!

Beszéd Móábról. Bizony éjjel pusztíttatott el Ár-Móáb, megsemmisült; bizony éjjel pusztítatott el Kír-Móáb, megsemmisült.

2 Uspinju se u hram dibonski, na uzvišice da plaču; nad Nebom i nad Medebom Moab nariče! Sve su glave ostrižene, a sve brade obrijane;

Fölment Bájit meg Díbón a magaslatokra sírásra; Nebó fölött és Médeba fölött jajgat Móáb, minden fején kopaszság, minden szakáll levágva.

3 na ulicama oblače vreće, na njegovim krovovima leleču! Na njegovim trgovima svi nariču i suze prolijevaju.

Utcáin zsákot kötöttek föl, háztetőin és piacain mindnyája jajgat, sírásban folyik szét.

4 Jauču Hešbon i Eleala, do Jahasa jauk se čuje. Zato dršću bokovi Moabu, strepi duša njegova;

Kiáltott Chesbón és Eleálé, Jáhaczig hallatszott hangjuk; ezért felriadnak Móáb fegyveresei, lelke megremegett őbenne.

5 srce Moabovo jeca, bjegunci mu idu do Soara. Da, uz brdo Luhit uspinju se plačući; putem horonajimskim razliježe se jauk nad propašću.

Szívem Móábért kiált, szökevényei egész Czóarig, Eglat-Selísíjáig; mert Lúchit hágóján sírással mennek fel, mert Chórónájim felé vészkiáltást keltenek.

6 Da! Vode nimrimske postadoše pustinja: trava usahla, bilja nestalo, zelenila više nema.

Mert Nimrim vizei puszta helyekké lesznek; mert elszáradt a fű, eltűnt a pázsit, nincs zöld többé.

7 Zato stečevinu koju stekoše i ono što prištedješe nose preko Potoka vrba.

Ezért a vagyont, melyet szereztek, és tulajdonukat a fűzfák patakján viszik át.

8 Da! Jauk se razliježe po kraju moapskom: kukanje mu do Eglajima, kukanje mu do Beer Elima.

Mert körülvette a kiáltás Móáb határát, egész Eglájimig a jajgatása; Beér-Élímig a jajgatása.

9 Da! Vode dimonske krvi su pune, i još jednu nesreću dodajem Dimonu: jednog lava na moapske bjegunce i na preživjele u zemlji.

Mert Dímón vizei megteltek vérrel, mert Dímón ellen még többet hozok, Móáb menekült része ellen oroszlánt, meg a föld maradéka ellen.