Izaija 10
1 Jao onima koji izdaju odredbe nepravedne, koji ispisuju propise tlačiteljske;
Jaj azoknak, kik jogtalan végzéseket végeznek és az irkálóknak, kik bajt irkáltak;
2 koji uskraćuju pravdu ubogima i otimlju pravo sirotinji mog naroda, da oplijene udovice, da opljačkaju sirote!
hogy elhajlítsák a törvénytől – a szegényeket és elrabolják népem nyomorúinak jogát! hogy az özvegyek az ő zsákmányuk legyenek és kifosszák az árvákat.
3 Što ćete činiti u dan kazne kad izdaleka propast dođe? Kom ćete se za pomoć uteći, gdje ostaviti blago svoje
De mit fogtok tenni a büntetés napján és a vészben, mely messziről jön? Kihez futamodtok segítségért és hol hagyjátok dicsőségteket?
4 da se ne morate među roblje pognuti, pasti među poklanima? Na sve to gnjev se njegov neće smiriti, ruka će mu ostat' ispružena.
Ha csak foglyok között nem görnyednek, a megöltek között fognak elesni. Mindamellett nem fordult el haragja és egyre kinyújtva a keze!
5 Jao Asiru, šibi gnjeva mojega, prutu kojim srdžba moja zamahuje!
Oh Assúr, haragomnak vesszeje, fölindulásom bot az ő kezükben.
6 Na puk ga poslah nevjeran, na narod što me razjari, da ga oplijeni i opljačka, da ga izgazi k'o blato na ulici.
Istentelen nemzet ellen küldöm ki, haragvásom népe ellen rendelem, hogy zsákmányt zsákmányoljon és prédát – prédáljon és hogy eltapossa, mint az utcák sarát.
7 Ali on nije tako mislio i u srcu nije tako sudio, već u srcu zasnova zator, istrebljenje mnogih naroda.
De ő nem így képzeli, és szíve nem így gondolja, hanem pusztítás van a szívében és kiirtása nem kevés nemzetnek.
8 Govoraše: “Nisu li svi knezovi moji kraljevi?
Mert azt mondja: Nemde vezéreim egyaránt királyok!
9 Nije li Kalno kao Karkemiš? Nije li Hamat kao Arpad, Samarija kao Damask?
Nemde olyan, mint Karkemís Kalnó, avagy nem mint Árpád-e Chamát, avagy nem mint Damaszkus-e Sómrón?
10 Kao što mi ruka dosegnu kraljevstva kumira, bogatija kipovima od Jeruzalema i Samarije,
Amint elérte kezem a bálványnak királyságait, holott több a képük, mint Jeruzsálemnek és Sómrónnak –
11 kao što učinih sa Samarijom i kumirima njenim, neću li učiniti s Jeruzalemom i s likovima njegovim?”
nemde amint cselekedtem Sómrónnal és bálványaival, úgy cselekszem majd Jeruzsálemmel és bálványképeivel?
12 I kad dovrši Gospod sve djelo svoje na gori Sionu i u Jeruzalemu, kaznit će plod ohola srca kralja asirskog i drskost njegovih ponositih očiju.
És lesz, midőn elvégzi az Úr egész művét Czión hegyén és Jeruzsálemben, megbüntetem Assúr királya kevély szívének gyümölcsét és fennhéjázó szemének dicsekvését.
13 Jer reče: “Učinih snagom svoje ruke i mudrošću svojom, jer sam uman; uklonih međe narodima i blaga njihova opljačkah, kao junak oborih one što sjede na prijestoljima.
Mert azt mondta: Kezem erejével cselekedtem, és bölcsességemmel, mert eszes vagyok; eltávolítottam a népek határait és kincseiket fosztogattam, és hatalmasként lerántok trónon ülőket.
14 Ruka moja kao gnijezda zgrabi bogatstva naroda. Kao što se kÓupe ostavljena jaja, zemlju svu sam pokupio i nikog ne bi krilima da zalepeće, kljun otvori, zapijuče.”
És elérte kezem mint fészket a népek vagyonát és mint fölszednek elhagyott tojásokat, úgy az egész földet fölszedtem én és nem volt, ki szárnyát mozgatná, száját kinyitná és csipogna.
15 Zar se hvali sjekira povrh onog koji njome siječe? Hoće li se oholit' pila povrh onog koji njome pili? K'o da šiba maše onim koji je podiže, il' štap diže onog koji drvo nije;
Vajon dicsekszik-e a fejsze annak ellenében, ki vele vág, avagy büszkélkedhetik-e a fűrész annak ellenében, ki forgatja? Mintha forgatná a bot azt, ki fölemeli, mintha fölemelné a pálca azt, ki nem fa!
16 Jahve nad Vojskama poslat će stoga gojaznima njegovim skončanje, slavu će mu ognjem potpaliti, kao što se vatra potpiruje.
Ezért bocsát az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura, kövéreire soványságot és dicsősége alatt égés fog égni, mint tűznek égése.
17 Svjetlost Izraelova bit će poput ognja, Svetac njegov kao plamen koji će zapalit' i proždrijeti drač njegov i trnje njegovo u jednome danu.
És lesz Izrael világossága tűzzé és az ő szentje lánggá, és gyújt és megemészti tövisét s gazát egy napon.
18 I krasotu njegovih šuma i voćnjaka uništit će od srčike do kore, ona će biti k'o bolesnik što se trne;
És erdejének és termőföldjének dicsőségét lelkestől testestől megsemmisíti, és lesz mint mikor senyved a sorvadó.
19 ostatak stabala šumskih bit će lako izbrojiti - dijete će ih lako popisati.
És erdeje fáinak maradéka csekély számú lesz, egy fiú is fölírhatja.
20 U onaj dan: Ostatak Izraelov i preživjeli iz kuće Jakovljeve neće se više oslanjati na onoga koji ih bije, već će se iskreno oslanjati na Jahvu, Sveca Izraelova.
És lesz ama napon, nem fog többé Izrael maradéka és Jákob házának menekült része arra támaszkodni, aki megveri, hanem támaszkodik az Örökkévalóra, Izrael szentjére igazán.
21 Ostatak će se vratiti, ostatak Jakovljev Bogu jakome.
Maradék tér meg, Jákob maradéka, a hatalmas Istenhez.
22 Zaista, o Izraele, sve da naroda tvojega ima kao pijeska u moru, samo će se Ostatak njegov vratiti. Određeno je uništenje, pravda se prelila,
Mert ha néped Izrael olyan volna, mint a tenger fövénye, maradék tér meg közüle: végpusztulás elhatározva, áradozva igazsággal.
23 Jahve, Gospod nad Vojskama, poharat će, kako odredi, svu zemlju.
Mert végezve van és elhatározva; az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura cselekszi az egész földön.
24 Zato ovako govori Jahve nad Vojskama: “O narode moj što prebivaš na Sionu, ne boj se Asira kad te šibom tuče, kad štap diže na tebe.
Ezért így szól az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura: Ne félj népem, Czión lakója, Assúrtól, aki vesszővel ver téged és botját emeli ellened Egyiptom módjára.
25 Jer, još malo, vrlo malo, i gnjev moj će prestati, moja će ih jarost uništiti.”
Mert még egy kevés – és vége van a felindulásnak és haragom elenyésztésükre fordul.
26 Na nj će Jahve nad Vojskama bičem zamahnuti, kao kad udari Midjan na stijeni Orebu, i štap će dići nad more k'o na putu egipatskom.
És támaszt ellene az Örökkévaló, a seregek ura, ostort, amilyen volt Midján veresége Oréb szikláján; és botját a tenger fölé emeli Egyiptom módjára.
27 U onaj dan: s leđa će ti breme pasti i jaram njegov s vrata će ti nestat'.
És lesz ama napon, eltávozik terhe hátadról és járma nyakadról és széttöretik a járom kövérség miatt.
28 Ide on od Rimona, dolazi na Ajat, prelazi Migron, u Mikmasu breme odlaže.
Jött Ajjátba, átvonult Migrónon; Mikhmásban hagyja podgyászát.
29 Prelaze klance, u Gebi im je noćište; Rama dršće, Gibea Šaulova bježi.
Átmentek a szoroson, Gébában tértek hálásra; megremegett Ráma, Gibeát-Sául megfutamodott.
30 Viči iza glasa, Bat Galime! Slušaj ga, Lajšo! Odgovori mu, Anatote!
Csendítsd meg hangodat Gallim leánya, figyelj Lajsa, szegény Anátót.
31 Madmena pobježe, utekoše stanovnici gebimski.
Elköltözött Madména, Gébím lakói menekültek.
32 Još danas zaustavit će se u Nobu, rukom prijeti gori Kćeri sionske, Brijegu jeruzalemskom.
Még e napon kell megállnia Nóbbán, fölemeli kezét Czión leányának hegye, Gyereuzsálem dombja ellen.
33 Gle, Jahve, Gospod nad Vojskama, kreše grane silom strahovitom: najviši su vršci posječeni, ponajviši sniženi.
Íme az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura, letöri a felső, gallyakat rettentő erővel és a magas termetűek kivágatnak és a kiemelkedők megalacsonyodnak.
34 Pod sjekirom pada šumska guštara, sa slavom svojom pada Libanon.
És leüti az erdő sűrűjét vassal és a Libanon hatalmas által dől el.
