Ezekiel 3
1 I reče mi: “Sine čovječji, progutaj što je pred tobom! Pojedi taj svitak, te idi i propovijedaj domu Izraelovu!”
És szólt hozzám: Ember fia, a mit találsz, azt edd meg; edd meg e tekercset és menj, beszélj Izraél házához.
2 Otvorih usta, a on mi dade da progutam svitak
Erre kinyitottam szájamat és enni adta nekem a tekercset.
3 i reče: “Sine čovječji, nahrani trbuh i nasiti utrobu svitkom što ti ga dajem!” I pojedoh ga, i bijaše mi u ustima sladak kao med.
És szólt hozzám: Ember fia, hasadat etesd és beleidet töltsd meg a tekerccsel, melyet neked adok. Megettem és édességre szájamban olyan volt, mint a méz.
4 Reče mi: “Sine čovječji, idi domu Izraelovu i prenesi mu moju poruku.
És szólt hozzám: Ember fia, eredj, menj oda Izraél házához és beszélj szavaimmal hozzájuk.
5 Ne šaljem te k narodu nepoznata jezika i nerazumljiva govora, već te šaljem domu Izraelovu.
Mert nem homályos ajkuak és nehéz nyelvüek népéhez vagy küldve, de Izraél házához;
6 Ne šaljem te k mnogim narodima nepoznata jezika i nerazumljiva govora koje ti ne bi mogao razumjeti. A kad bih te k njima i poslao, oni bi te poslušali.
nem homályos ajkú és nehéz nyelvű sok néphez, amelyeknek beszédeit nem értenéd – bizony, ha hozzájuk küldenélek, ők hallgatnának reád
7 A dom te Izraelov neće poslušati, jer ni mene ne sluša, jer dom je Izraelov tvrde glave i okorjela srca.
– de Izraél háza nem akar majd reád hallgatni, mert nem akarnak reám hallgatni, mert Izraél egész háza – erős homlokuak és kemény szívüek ők.
8 Evo, zato ću sada otvrdnuti tvoje lice kao što je i njihovo i glavu ću tvoju učiniti tvrdoglavom kao što je njihova.
Íme erőssé tettem arczodat az ő arczukkal szemben és homlokodat erőssé az ő homlokukkal szemben.
9 I ne boj ih se i ne plaši, jer oni su rod odmetnički!”
Gyémántképpen a sziklánál erősebbé tettem homlokodat ne félj tőlük és ne rettegj miattuk, mert engedetlenség háza ők.
10 Reče mi: “Sine čovječji, sve riječi što ću ti reći uzmi k srcu i poslušaj ih svojim ušima.
És szólt hozzám: Ember fia, mind a szavaimat, amelyeket szólni fogok hozzád, vedd be szívedbe és füleiddel halljad;
11 I hajde izgnanicima, sinovima svojega naroda, i reci im: Ovako govori Jahve Gospod! - poslušali ili ne poslušali!”
s eredj, menj oda a számkivetettséghez, néped fiaihoz és beszélj hozzájuk és mondd meg nekik: Így szól az Úr, az Örökkévaló – akár hallgatnak reá, akár vonakodnak.
12 Uto me duh podiže i ja za sobom čuh silnu tutnjavu. Slava se Jahvina podigla sa svojega mjesta.
Ekkor szellem vett föl engem és hallottam mögöttem nagy zajnak hangját: Áldva legyen az Örökkévaló dicsősége az ő helyéről!
13 Čuh lepet krila onih bića - udarahu jedno o drugo - i snažnu škripu točkova što se s njima kretahu i zaglušnu jeku jakoga glasa.
– és hangját az állatok szárnyainak, a mint egymáshoz csapódtak és a kerekeknek hangját mellettük és nagy zajnak a hangját.
14 Tada me duh prihvati i ponese. I ja iđah ogorčen i gnjevna srca, a ruka me Jahvina čvrsto pritisla.
És szellem vett föl és elvitt engem és mentem keserűen, lelkem felindulásában, és az Örökkévalónak keze erős volt rajtam.
15 Tako stigoh u Tel Abib, k izgnanicima koji življahu na rijeci Kebaru - onamo gdje se bijahu nastanili - te ostadoh među njima sedam dana kao omamljen.
Eljöttem a számkivetettséghez Tél-Ábíbba, azokhoz, kik a Kebár folyónál laknak és ültem, ahol ők ültek és álmélkodva ültem ott közöttük hét napig.
16 Poslije sedam dana dođe mi opet riječ Jahvina:
És volt hét nap múlva – lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
17 “Sine čovječji, postavljam te za čuvara doma Izraelova. I ti ćeš riječi iz mojih usta slušati i opominjat ćeš ih u moje ime.
Ember fia, őrnek tettelek meg Izraél háza számára: majd hallasz igét szájamból és intsd meg őket részemről.
18 Kad bezbožniku reknem: 'Umrijet ćeš', a ti ga ne opomeneš i ne odvratiš od zla puta njegova kako bi mu život spasio, on će umrijeti sa svojega bezakonja, ali ću ja od tebe tražiti račun za krv njegovu.
Mikor azt mondom a gonosznak: meg kell halnod, és nem intetted meg és nem beszéltél, elintve a gonoszt az ő gonosz útjától, hogy éljen: ő mint gonosz bűnében fog meghalni, de vérét kezedtől fogom követelni.
19 A kad opomeneš bezbožnika, a on se ne odvrati od bezakonja i od zla puta svojega, on će umrijeti zbog svoje krivice, a ti ćeš spasiti svoj život.
Te pedig – midőn megintettél egy gonoszt és nem tért meg gonoszságától és gonosz útjától, ő bűnében fog meghalni, te pedig megmentetted lelkedet.
20 Isto tako, odvrati li se pravednik od svoje pravednosti i stane činiti nepravdu, postavit ću mu zamku i umrijet će jer ga ti ne opomenu zbog njegova grijeha; umrijet će, i njegova se pravedna djela više neće spominjati, ali ću od tebe tražiti račun za krv njegovu.
És mikor egy igaz elfordul igazságától és jogtalanságot követ el, én meg gáncsot vetek eléje, akkor meg fog halni; mivel nem intetted meg, vétkében hal meg és nem maradnak emlékezetben az ő igaz tettei, a melyeket cselekedett, de vérét kezedtől fogom követelni.
21 Ako li ti pravednika opomeneš da ne griješi, i on zaista prestane griješiti, živjet će jer je prihvatio opomenu, a i ti ćeš spasiti život svoj.”
Te pedig – midőn őt megintetted, az igazat, hogy ne vétkezzék az igaz és ő nem vétkezett: életben fog maradni, mert megintetett, te pedig megmentetted lelkedet.
22 Ondje me opet zahvati ruka Jahvina i on mi reče: “Ustani i siđi u dolinu da ondje s tobom govorim!”
És volt ott rajtam az Örökkévalónak keze, és szólt hozzám: Kelj fel, menj ki a síkságra, ott majd beszélek veled.
23 Ustadoh tada i siđoh u dolinu, i gle: Slava Jahvina stajaše ondje, slična Slavi koju vidjeh na rijeci Kebaru te padoh ničice.
Fölkeltem tehát és kimentem a síkságra és íme ott áll az Örökkévalónak dicsősége, mint ama dicsőség, melyet a Kebár folyónál láttam; és arczomra borultam.
24 Jahvin duh uđe u me, osovi me na noge i reče: “Idi i zatvori se u domu svojemu!
És szellem szállt belém és lábaimra állított; erre beszélt velem és szólt hozzám: Menj be, zárkózzál el a házadban.
25 Na te ću, evo, sine čovječji, staviti užad i svezati te i više nećeš izlaziti.
És te ember fia, íme köteleket tettek reád, azokkal megkötöznek, hogy ki ne menj közéjük.
26 I jezik ću ti zalijepiti za nepce te ćeš onijemjeti i nećeš ih više karati, jer su rod odmetnički.
Nyelvedet pedig ínyedhez fogom tapasztani, és el fogsz némulni, és nem lész számukra feddő ember, mert engedetlenség háza ők.
27 A kad ti ja progovorim, otvorit ću ti usta i ti ćeš im reći: Ovako govori Jahve Gospod! I tko hoće slušati, neka sluša, a tko neće, neka ne sluša, jer su rod odmetnički.
És mikor beszélni fogok veled, majd kinyitom szádat és szólsz hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló; a ki hallgat reá, hallgasson reá s aki vonakodik, vonakodjék, mert engedetlenség háza ők.
