Propovjednik 7
1 Bolji je dobar glas nego skupocjeno ulje, i smrtni dan nego dan rođenja.
Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
2 Bolje je ići u kuću gdje je žalost nego u kuću gdje je gozba, jer ondje je kraj svakoga čovjeka, i tko je živ, nek' primi k srcu!
Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
3 Bolji je jad nego smijeh, jer pod žalosnim licem srce je radosno.
Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
4 Srce je mudrih ljudi u kući žalosti, a srce bezumnih u kući veselja.
A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
5 Bolje je poslušati ukor mudra čovjeka negoli slušati hvalospjev luđaka.
Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
6 Jer kao prasak trnja ispod kotla, takav je smijeh luđaka, i to je ispraznost.
mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
7 Jer smijeh od mudraca čini luđaka i veselje kvari srce.
Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
8 Bolji je svršetak stvari nego njezin početak i bolja je strpljivost od oholosti.
Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
9 Ne nagli u srdžbu, jer srdžba počiva u srcu luđaka.
Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
10 Ne pitaj zašto su negdašnja vremena bila bolja od ovih, jer to nije mudro pitanje.
Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
11 Mudrost je dragocjena baština i probitak onima na koje sunce sja.
Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
12 Jer kao što je novac zaštita, tako je i mudrost; a prednost je mudrosti u tome što izbavlja onoga tko je ima.
Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
13 Pogledaj djela Božja; tko može ispraviti što je on iskrivio?
Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
14 U sretan dan uživaj sreću, a u zao dan razmišljaj: Bog je stvorio jedno kao i drugo - da čovjek ne otkrije ništa od svoje budućnosti.
A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
15 Svašta vidjeh u svojemu ništavnom životu: pravednik propada unatoč svojoj pravednosti, a bezbožnik i dalje živi unatoč svojoj bezbožnosti.
Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
16 Ne budi prepravedan i ne budi premudar; zašto da se uništavaš?
Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
17 Ne budi preopak i ne budi lud; zašto bi umro prije vremena?
Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
18 Dobro je da držiš jedno, ali ni drugo ne puštaj iz ruke, jer tko se boji Boga, izbavlja se od svega.
Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
19 Mudrost mudraca veću moć daje gradu nego deset mogućnika.
A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
20 Na zemlji nema pravednika koji, čineći dobro, ne bi nikad sagriješio.
Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
21 I još jedno: nemoj se obazirati na govorkanje; čut ćeš možda da te sluga tvoj proklinjao;
Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
22 a zna tvoje srce kako si i ti često druge proklinjao.
Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
23 Sve sam to mudrošću iskušao. Mislio sam da sam mudar, ali mi je mudrost bila nedokučiva.
Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
24 Ono što jest, daleko je i duboko, tako duboko - tko da i pronađe?
Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
25 I još jednom pokušah istražiti i shvatiti mudrost i smisao, da spoznam opačinu kao ludost, a ludost kao bezumlje.
Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
26 Otkrih da ima nešto gorče od smrti - žena, ona je zamka, srce joj je mreža, a ruke okovi; tko je Bogu drag, izmiče joj, a grešnik je njezin sužanj.
És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
27 Eto, to sam sve u svemu otkrio, veli Propovjednik.
Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
28 I još sam tražio, ali bez uspjeha. Nađoh čovjeka - jednog od tisuću, a žene ne nađoh među svima nijedne.
Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
29 Otkrih ovo: Bog stvori čovjeka jednostavnim, a on snuje nebrojene spletke.
Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
