Propovjednik 10
1 Uginula muha usmrdi mirisno ulje, a i malo ludosti jače je od mudrosti i časti.
Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2 Mudrac kroči pravim putem, a luđak krivim.
A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3 Dovoljno je da luđak pođe putem: kako razbora nema, svakomu pokazuje da je lud.
Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4 Ako se na te digne vladaočev gnjev, ne ostavljaj svoga mjesta, jer blagost sprečava velike grijehe.
Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5 Ima zlo što ga vidjeh pod suncem kao prestupak koji dolazi od vladaoca:
Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6 ludost se podiže na najviša mjesta, a veliki zauzimaju niske položaje.
a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7 Vidjeh sluge na konjima, a knezove gdje idu pješice kao sluge.
Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8 Tko jamu kopa, u nju pada; i tko ruši zid, ujeda ga zmija.
A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9 Tko lomi kamenje, ono ga ranjava; tko cijepa drva, može nastradati.
A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10 Kad zatupi željezo i oštrica mu nije nabrušena, tada treba više snage; a nagrada mudrosti je uspjeh.
Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
11 Ako zmija ujede prije čaranja, ništa onda opčaratelj ne koristi.
Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12 Pune su miline riječi iz usta mudraca, a bezumnika upropašćuju njegove usne.
A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13 On počinje svoje besjede ludošću i svršava ih potpunim bezumljem.
szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14 Luđak previše govori: čovjek ne poznaje budućnost, i tko mu može kazati što će poslije njega biti?
S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15 Luđake mori njihov trud; tko ne zna puta, ne može u grad.
A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
16 Jao tebi, zemljo, kad ti je kralj premlad i knezovi se već ujutro goste.
Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17 Blago tebi, zemljo, kad ti je kralj plemenit i knezovi ti u svoje vrijeme blaguju da se okrijepe, a ne da se opiju.
Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18 S lijenosti se ugiblju grede, zbog nebrige prokišnjava kuća.
Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19 Ali su gozbe radi zabave i vino uveseljava život, a novci pribavljaju sve.
Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20 Ni u svojoj misli ne kuni kralja, ni u svojoj ložnici ne kuni bogataša, jer će ptice odnijeti glas i kleveta lako okrilati.
Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
