< ⳘⲀⲢⲔⲞⲚ 12 >

1 ⲁ̅ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲁⲣⲭⲉⲓ ⲛϫⲟⲟⲥ ⲛⲁⲩ ϩⲛ ϩⲉⲛⲡⲁⲣⲁⲃⲟⲗⲏ ϫⲉ ⲟⲩⲣⲱⲙⲉ ⲡⲉ ⲛⲧⲁϥⲧⲱϭⲉ ⲛⲟⲩⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ ⲁϥⲕⲧⲟ ⲉⲣⲟϥ ⲛⲟⲩϫⲟ ⲁϥϣⲁⲕⲧⲟⲩⲉⲓⲟⲙ ϩⲣⲁⲓ ⲛϩⲏⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲕⲱⲧ ⲛⲟⲩⲡⲩⲣⲅⲟⲥ ⲁϥⲧⲁⲁϥ ⲉⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲛϩⲉⲛϭⲙⲏⲟⲩ ⲁϥⲁⲡⲟⲇⲏⲙⲉⲓ
És kezde nékik példázatokban beszélni: Egy ember szőlőt ültetett, és körülvevé gyepűvel, és sajtót ása, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
2 ⲃ̅ ⲁⲩⲱ ⲁϥϫⲉⲩⲟⲩϩⲙϩⲁⲗ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲛⲛⲉϭⲙⲏⲟⲩ ϩⲙ ⲡⲕⲁⲓⲣⲟⲥ ⲛⲛⲕⲁⲣⲡⲟⲥ ϫⲉ ⲉϥⲉϫⲓ ⲛⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲛⲛⲉϭⲙⲏⲟⲩ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲛⲕⲁⲣⲡⲟⲥ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ
És a maga idejében szolgát külde a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.
3 ⲅ̅ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲩϩⲓⲟⲩⲉ ⲉⲣⲟϥ ⲁⲩϫⲟⲟⲩϥ ⲉⲙⲡⲟⲩϯⲗⲁⲁⲩ ⲛⲁϥ
Azok pedig megfogván azt, megverék, és üresen küldék vissza.
4 ⲇ̅ ⲁϥϫⲉⲩⲕⲉϩⲙϩⲁⲗ ⲟⲛ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲡⲕⲉⲟⲩⲁ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲁⲩⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲥⲟϣϥ
És ismét külde hozzájuk egy másik szolgát; azt pedig kővel dobálván meg, fejét betörék, és gyalázattal illetve, visszaküldék.
5 ⲉ̅ ⲁϥϫⲉⲩⲕⲉⲟⲩⲁ ⲁⲩⲱ ⲡⲕⲉⲧ ⲁⲩⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲙⲛϩⲉⲛⲕⲟⲟⲩⲉ ⲧⲏⲣⲟⲩ ϩⲟⲓⲛⲉ ⲙⲉⲛ ⲉⲩϩⲓⲟⲩⲉ ⲉⲣⲟⲟⲩ ϩⲉⲛⲕⲟⲟⲩⲉ ⲇⲉ ⲉⲩⲙⲟⲟⲩⲧ ⲙⲙⲟⲟⲩ
És ismét másikat külde; ezt pedig megölék: és sok másokat; némelyeket megvervén, némelyeket pedig megölvén.
6 ⲋ̅ ⲉⲧⲓ ⲛⲉⲩⲛⲧϥⲟⲩϣⲏⲣⲉ ⲙⲙⲁⲩ ⲙⲙⲉⲣⲓⲧ ⲁϥϫⲟⲟⲩϥ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲙⲛⲛⲥⲱⲟⲩ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲥⲉⲛⲁϣⲓⲡⲉ ϩⲏⲧϥ ⲙⲡⲁϣⲏⲣⲉ
Minthogy pedig még egy egyetlen szerelmes fia is vala, utoljára azt is elküldé hozzájok, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
7 ⲍ̅ ⲛⲉϭⲙⲏⲩ ⲇⲉ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲁⲩϣⲁϫⲉ ⲙⲛ ⲛⲉⲩⲉⲣⲏⲩ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡⲁⲓ ⲡⲉ ⲡⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲛⲟⲙⲟⲥ ⲁⲙⲏⲓⲧⲛ ⲛⲧⲛⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲧⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲛⲟⲙⲓⲁ ⲛⲁⲣⲧⲱⲛ
Azok a munkások azonban ezt mondák magok között: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.
8 ⲏ̅ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲇⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲩⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲛⲟϫϥ ⲉⲡⲃⲟⲗ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ
És megfogván azt, megölék, és a szőlőn kívül veték.
9 ⲑ̅ ⲟⲩ ⲡⲉⲧⲉⲣⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ ⲛⲁⲁⲁϥ ϥⲛⲏⲩ ⲛϥⲧⲁⲕⲉⲛⲉϭⲙⲏⲩ ⲛϥϯ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ ⲛϩⲉⲛⲕⲟⲟⲩⲉ
Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljő és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.
10 ⲓ̅ ⲧⲉⲓⲅⲣⲁⲫⲏ ⲇⲉ ⲟⲛ ⲙⲡⲉⲧⲛⲟϣⲥ ϫⲉ ⲡⲱⲛⲉ ⲛⲧⲁⲛⲉⲧⲕⲱⲧ ⲥⲧⲟϥ ⲉⲃⲟⲗ ⲁϥϣⲱⲡⲉ ⲉⲩⲁⲡⲉ ⲛⲕⲟⲟϩ
Ezt az írást sem olvastátok-é? A mely követ az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé.
11 ⲓ̅ⲁ̅ ⲛⲧⲁⲡⲁⲓ ϣⲱⲡⲉ ϩⲓⲧⲟⲟⲧϥ ⲙⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲁⲩⲱ ⲟⲩϣⲡⲏⲣⲉ ⲡⲉ ⲙⲡⲉⲧⲛⲙⲧⲟ ⲉⲃⲟⲗ
Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
12 ⲓ̅ⲃ̅ ⲁⲩⲟⲩⲱϣ ⲇⲉ ⲉⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲣ ϩⲟⲧⲉ ϩⲏⲧϥ ⲙⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲁⲩⲉⲓⲙⲉ ⲅⲁⲣ ϫⲉ ⲛⲧⲁϥϫⲉ ⲧⲉⲓⲡⲁⲣⲁⲃⲟⲗⲏ ⲉⲧⲃⲏⲏⲧⲟⲩ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲕⲁⲁϥ ⲁⲩⲃⲱⲕ
És igyekeznek vala őt megfogni, de féltek a sokaságtól. Mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondotta. Azért elhagyván őt, tovább menének.
13 ⲓ̅ⲅ̅ ⲁⲩⲱ ⲁⲩϫⲉⲩϩⲟⲓⲛⲉ ⲉⲣⲁⲧϥ ⲛϭⲓ ⲛⲉⲫⲁⲣⲓⲥⲥⲁⲓⲟⲥ ⲙⲛⲛϩⲏⲣⲱⲇⲓⲁⲛⲟⲥ ⲉⲧⲣⲉⲩϭⲟⲡϥ ϩⲛ ⲟⲩϣⲁϫⲉ
És küldének hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes pártiak közül, hogy megfogják őt a beszédben.
14 ⲓ̅ⲇ̅ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩϯ ⲡⲉⲩⲟⲩⲟⲉⲓ ⲉⲣⲟϥ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲡⲥⲁϩ ⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲛⲧⲕⲟⲩⲣⲙ ⲙⲙⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲅϩⲏϭⲉ ⲁⲛ ϩⲏⲧϥ ⲗⲗⲁⲁⲩ ⲛⲅϫⲓϩⲟ ⲅⲁⲣ ⲁⲛ ⲣⲣⲱⲙⲉ ⲁⲗⲗⲁ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲉ ⲉⲕϯ ⲥⲃⲱ ⲛⲧⲉϩⲓⲏ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲉⲝⲉⲥⲧⲓ ⲉϯⲕⲏⲛⲥⲟⲥ ⲙⲡⲣⲣⲟ ϫⲛⲙⲙⲟⲛ ⲧⲁⲣⲛϯ ϫⲛⲙⲡⲱⲣ
Azok pedig odamenvén, mondának néki: Mester, tudjuk hogy igaz vagy és nem gondolsz senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazság szerint tanítod az Istennek útját. Szabad-é a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk-é vagy ne fizessünk?
15 ⲓ̅ⲉ̅ ⲛⲧⲟϥ ⲇⲉ ⲉϥⲥⲟⲟⲩⲛ ⲛⲧⲉⲩϩⲩⲡⲟⲕⲣⲓⲥⲓⲥ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲟⲩ ⲧⲉⲧⲛⲡⲉⲓⲣⲁⲍⲉ ⲙⲙⲟⲓ ⲁⲛⲓⲟⲩⲥⲁⲧⲉⲉⲣⲉ ⲛⲁⲓ ϫⲉ ⲉⲓⲉⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟⲥ
Ő pedig ismervén az ő képmutatásukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hogy lássam.
16 ⲓ̅ⲋ̅ ⲛⲧⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲥⲟⲩⲧⲱⲛⲥ ⲉⲣⲟϥ ⲁⲩⲱ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲧⲁⲛⲓⲙ ⲧⲉ ⲧⲉⲉⲓϩⲓⲕⲱⲛ ⲙⲛ ⲛⲉⲓⲥϩⲁⲓ ⲛⲧⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲧⲁⲡⲣⲣⲟ ⲧⲉ
Azok pedig hozának. És monda nékik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig mondának néki: A Császáré.
17 ⲓ̅ⲍ̅ ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ϯ ⲛⲁⲡⲣⲣⲟ ϭⲉ ⲙⲡⲣⲣⲟ ⲁⲩⲱ ⲛⲁⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲣϣⲡⲏⲣⲉ ⲙⲙⲟϥ
És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré, a Császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. És elálmélkodának ő rajta.
18 ⲓ̅ⲏ̅ ⲁⲩⲉⲓ ⲇⲉ ϣⲁⲣⲟϥ ⲛϭⲓ ⲛⲥⲁⲇⲇⲟⲩⲕⲁⲓⲟⲥ ⲛⲉⲧϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲙⲛⲁⲛⲁⲥⲧⲁⲥⲓⲥ ⲛⲁϣⲱⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲁⲩϫⲛⲟⲩϥ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ
És jövének hozzá Sadduczeusok, a kik azt mondják, hogy nincsen feltámadás. És megkérdezék őt, mondván:
19 ⲓ̅ⲑ̅ ϫⲉ ⲡⲥⲁϩ ⲙⲱⲩⲥⲏⲥ ⲁϥⲥϩⲁⲓ ⲛⲁⲛ ϫⲉ ⲉϣⲱⲡⲉ ⲉⲣϣⲁⲛⲡⲥⲟⲛ ⲟⲩⲁ ⲙⲟⲩ ⲁⲩⲱ ⲛϥⲕⲁⲧⲉϥⲥϩⲓⲙⲉ ⲛϥⲧⲙⲕⲁϣⲏⲣⲉ ⲇⲉ ⲉⲣⲉⲡⲉϥⲥⲟⲛ ϫⲓⲧⲉϥⲥϩⲓⲙⲉ ⲛϥⲧⲟⲩⲛⲟⲥⲥⲡⲉⲣⲙⲁ ⲙⲡⲉϥⲥⲟⲛ
Mester, Mózes azt írta nékünk, hogy ha valakinek fitestvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor az ő feleségét vegye el az ő fitestvére, és támasszon magot a fitestvérének.
20 ⲕ̅ ⲛⲉⲩⲛⲥⲁϣϥ ⲇⲉ ⲛⲥⲟⲛ ⲁⲩⲱ ⲡϣⲟⲣⲡ ⲁϥϫⲓϩⲓⲙⲉ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲙⲟⲩ ⲙⲡϥⲕⲁⲥⲡⲉⲣⲙⲁ
Heten valának tehát fitestvérek. És az első feleséget vőn, de meghalván, magot nem hagya.
21 ⲕ̅ⲁ̅ ⲁⲩⲱ ⲡⲙⲉϩⲥⲛⲁⲩ ⲁϥϫⲓⲧⲥ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲙⲟⲩ ⲉⲙⲡϥⲕⲁⲥⲡⲉⲣⲙⲁ ⲁⲩⲱ ⲡⲙⲉϩϣⲟⲙⲛⲧ ϩⲟⲙⲟⲓⲱⲥ
És a második elvevé az asszonyt, de meghala, és magot ő sem hagya: a harmadik is hasonlóképen;
22 ⲕ̅ⲃ̅ ϣⲁⲡⲙⲉϩⲥⲁϣϥ ⲉⲙⲡⲉⲗⲁⲁⲩ ⲙⲙⲟⲟⲩ ⲕⲁⲥⲡⲉⲣⲙⲁ ⲁⲩⲱ ⲧⲕⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲁⲥⲙⲟⲩ
És mind a hét elvevé azt, és magot nem hagyának. Legutoljára meghalt az asszony is.
23 ⲕ̅ⲅ̅ ϩⲛ ⲧⲁⲛⲁⲥⲧⲁⲥⲓⲥ ϭⲉ ⲉⲥⲛⲁⲣⲥϩⲓⲙⲉ ⲛⲛⲓⲙ ⲙⲙⲟⲟⲩ ⲡⲥⲁϣϥ ⲅⲁⲣ ⲁⲩϩⲙⲟⲟⲥ ⲛⲙⲙⲁⲥ
A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiköknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.
24 ⲕ̅ⲇ̅ ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲡⲁⲓ ⲁⲛ ϭⲉ ⲉⲧⲉⲧⲛⲡⲗⲁⲛⲁ ⲉⲛⲧⲉⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ⲁⲛ ⲛⲛⲉⲅⲣⲁⲫⲏ ⲟⲩⲇⲉ ⲧϭⲟⲙ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?
25 ⲕ̅ⲉ̅ ⲉⲩϣⲁⲛⲧⲱⲟⲩⲛ ⲅⲁⲣ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲛⲉⲧⲙⲟⲟⲩⲧ ⲟⲩⲧⲉ ⲛⲥⲉⲛⲁϫⲓϩⲓⲙⲉ ⲁⲛ ⲟⲩⲧⲉ ⲛⲥⲉⲛⲁϫⲓϩⲁⲓ ⲁⲛ ⲁⲗⲗⲁ ⲉⲩⲛⲁϭⲱ ⲛⲑⲉ ⲛⲛⲁⲅⲅⲉⲗⲟⲥ ⲉⲧϩⲛⲙⲡⲏⲩⲉ
Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.
26 ⲕ̅ⲋ̅ ⲉⲧⲃⲉ ⲛⲉⲧⲙⲟⲟⲩⲧ ⲇⲉ ϫⲉ ⲥⲉⲛⲁⲧⲱⲟⲩⲛ ⲙⲡⲉⲧⲛⲱϣ ϩⲙ ⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲙⲙⲱⲩⲥⲏⲥ ⲛⲑⲉ ⲉⲛⲧⲁⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ϫⲟⲟⲥ ⲛⲁϥ ϩⲓⲡⲃⲁⲧⲟⲥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲁⲛⲟⲕ ⲡⲉ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲛⲁⲃⲣⲁϩⲁⲙ ⲁⲩⲱ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲛⲓⲥⲁⲁⲕ ⲁⲩⲱ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲛⲓⲁⲕⲱⲃ
A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy mi módon szólott néki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene.
27 ⲕ̅ⲍ̅ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲛ ⲡⲉ ⲛⲛⲉⲧⲙⲟⲟⲩⲧ ⲁⲗⲗⲁ ⲛⲛⲉⲧⲟⲛϩ ⲧⲉⲧⲛⲡⲗⲁⲛⲁ ⲉⲙⲁⲧⲉ
Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.
28 ⲕ̅ⲏ̅ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϯ ⲡⲉϥⲟⲩⲟⲓ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲣⲟϥ ⲛϭⲓ ⲟⲩⲁ ⲛⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲉⲁϥⲥⲱⲧⲙ ⲉⲣⲟⲟⲩ ⲉⲩϯⲧⲱⲛ ⲉϥⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲁϥⲣⲟⲩⲱ ⲛⲁⲩ ⲕⲁⲗⲱⲥ ⲁϥϫⲛⲟⲩϥ ϫⲉ ⲁϣ ⲧⲉ ⲧϣⲟⲣⲡ ⲛⲉⲛⲧⲟⲗⲏ ⲉⲣⲟⲟⲩ ⲧⲏⲣⲟⲩ
Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
29 ⲕ̅ⲑ̅ ⲁϥⲟⲩⲱϣⲃ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲧϣⲟⲣⲡ ⲧⲉ ⲥⲱⲧⲙ ⲡⲓⲥⲣⲁⲏⲗ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉⲛⲛⲟⲩⲧⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲟⲩⲁ ⲡⲉ
Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
30 ⲗ̅ ⲁⲩⲱ ⲉⲕⲉⲙⲉⲣⲉⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉⲕⲛⲟⲩⲧⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲉⲕϩⲏⲧ ⲧⲏⲣϥ ⲁⲩⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲉⲕⲯⲩⲭⲏ ⲧⲏⲣⲥ ⲁⲩⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲉⲕⲙⲉⲩⲉ ⲧⲏⲣϥ ⲁⲩⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲉⲕϭⲟⲙ ⲧⲏⲣⲥ
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
31 ⲗ̅ⲁ̅ ⲧⲙⲉϩ ⲥⲛⲧⲉ ⲇⲉ ⲧⲉ ⲧⲁⲓ ⲉⲕⲉⲙⲉⲣⲉ ⲡⲉⲧϩⲓⲧⲟⲩⲱⲕ ⲛⲧⲉⲕϩⲉ ⲙⲙⲛ ⲕⲉⲉⲛⲧⲟⲗⲏ ⲉⲛⲁⲁⲥ ⲉⲛⲁⲓ
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
32 ⲗ̅ⲃ̅ ⲡⲉϫⲁϥ ⲇⲉ ⲛⲁϥ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ϫⲉ ⲕⲁⲗⲱⲥ ⲡⲥⲁϩ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲉ ⲁⲕϫⲟⲟⲥ ϫⲉ ⲟⲩⲁ ⲡⲉ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲙⲙⲛϭⲉ ⲃⲃⲗⲗⲁϥ
Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.
33 ⲗ̅ⲅ̅ ⲁⲩⲱ ⲉⲙⲉⲣⲓⲧϥ ϩⲙ ⲡϩⲏⲧ ⲧⲏⲣϥ ⲁⲩⲱ ϩⲛ ⲧⲙⲛⲧⲣⲙⲛϩⲏⲧ ⲧⲏⲣⲥ ⲁⲩⲱ ϩⲛ ⲧⲉⲕϭⲟⲙ ⲧⲏⲣⲥ ⲁⲩⲱ ⲉⲙⲉⲣⲉⲡⲉⲧϩⲓⲧⲟⲩⲱϥ ⲛⲧⲉϥϩⲉ ⲟⲩϩⲟⲩⲟ ⲡⲉ ⲉⲛⲟⲗⲟⲕⲁⲩⲧⲱⲙⲁ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲙⲛⲛⲑⲩⲥⲓⲁ
És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.
34 ⲗ̅ⲇ̅ ⲁⲩⲱ ⲓⲏⲥ ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲁϥⲣⲟⲩⲱ ϩⲁⲣⲱϥ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲛⲧⲣⲙⲛϩⲏⲧ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲛⲅⲟⲩⲏⲩ ⲁⲛ ⲛⲧⲙⲛⲧⲣⲣⲟ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲙⲡⲉϣⲗⲁⲁⲩ ϭⲉ ⲧⲟⲗⲙⲁ ⲉϫⲛⲟⲩϥ
Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.
35 ⲗ̅ⲉ̅ ⲁϥⲟⲩⲱϣⲃ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲉϥϯ ⲥⲃⲱ ϩⲙ ⲡⲉⲣⲡⲉ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲛⲁϣ ⲛϩⲉ ⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲥⲉϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡⲉⲭⲥ ⲡϣⲏⲣⲉ ⲛⲇⲁⲩⲉⲓⲇ ⲡⲉ
És felele Jézus és monda, a mint a templomban tanít vala: Mi módon mondják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?
36 ⲗ̅ⲋ̅ ⲛⲧⲟϥ ⲇⲁⲩⲉⲓⲇ ⲁϥϫⲟⲟⲥ ϩⲙ ⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ϫⲉ ⲡⲉϫⲉⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲙⲡⲁϫⲟⲉⲓⲥ ϫⲉ ϩⲙⲟⲟⲥ ⲛⲥⲁⲟⲩⲛⲁⲙ ⲙⲙⲟⲓ ϣⲁⲛϯⲕⲱ ⲛⲛⲉⲕϫⲁϫⲉⲉⲩ ϩⲁⲛⲉⲕⲟⲩⲉⲣⲏⲧⲉ
Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
37 ⲗ̅ⲍ̅ ⲛⲧⲟϥ ⲇⲁⲩⲉⲓⲇ ϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲁϣ ⲛϩⲉ ⲡⲉϥϣⲏⲣⲉ ⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲧⲏⲣϥ ⲛⲉⲩⲥⲱⲧⲙ ⲉⲣⲟϥ ⲕⲁⲗⲱⲥ
Tehát maga Dávid nevezi őt Urának, mimódon fia hát néki? És a nagy sokaság örömest hallgatja vala őt.
38 ⲗ̅ⲏ̅ ⲁⲩⲱ ⲛⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲁⲩ ϩⲛ ⲧⲉϥⲥⲃⲱ ϫⲉ ϯϩⲧⲏⲧⲛ ⲉⲣⲱⲧⲛ ⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲛⲉⲧⲟⲩⲱϣ ⲉⲙⲟⲟϣⲉ ϩⲛ ϩⲉⲛⲥⲧⲟⲗⲏ ⲁⲩⲱ ⲉⲩⲉϣⲛⲁⲥⲡⲁⲥⲙⲟⲥ ϩⲛ ⲛⲁⲅⲟⲣⲁ
Ő pedig monda nékik az ő tanításában: Őrizkedjetek az írástudóktól, a kik örömest járnak hosszú köntösökben és szeretik a piaczokon való köszöntéseket.
39 ⲗ̅ⲑ̅ ⲁⲩⲱ ⲙⲙⲁ ⲛϩⲙⲟⲟⲥ ⲉⲧϫⲟⲥⲉ ϩⲛ ⲛⲥⲩⲛⲁⲅⲱⲅⲏ ⲁⲩⲱ ⲙⲙⲁ ⲛⲛⲟϫⲟⲩ ⲉⲧϫⲟⲥⲉ ϩⲛ ⲛⲇⲉⲓⲡⲛⲟⲛ
És a gyülekezetekben az előlüléseket, és a lakomákon a főhelyeket:
40 ⲙ̅ ⲉⲩⲟⲩⲱⲙ ⲛⲛⲏⲉⲓ ⲛⲛⲉⲭⲏⲣⲁ ⲁⲩⲱ ϩⲛ ⲟⲩⲗⲟⲓϭⲉ ⲉⲩⲱⲥⲕ ⲉⲩϣⲗⲏⲗ ⲛⲁⲓ ⲥⲉϫⲓ ⲛⲟⲩⲕⲣⲓⲙⲁ ⲛϩⲟⲩⲟ
A kik az özvegyeknek házát fölemésztik és színből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
41 ⲙ̅ⲁ̅ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϩⲙⲟⲟⲥ ⲙⲡⲉⲙⲧⲟ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲅⲁⲍⲟⲫⲩⲗⲁⲕⲓⲟⲛ ⲁϥϯϩⲧⲏϥ ϫⲉ ⲉⲣⲉⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲛⲉϫϩⲟⲙⲛⲧ ⲛⲁϣ ⲛϩⲉ ⲉⲡⲅⲁⲍⲟⲫⲩⲗⲁⲕⲓⲟⲛ ⲁⲩⲱ ⲟⲩⲙⲏⲏϣⲉ ⲛⲣⲙⲙⲁⲟ ⲛⲉⲩⲛⲟⲩϫϩⲁϩ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲣⲟϥ
És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala abba.
42 ⲙ̅ⲃ̅ ⲛⲧⲉⲣⲉⲥⲉⲓ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲟⲩⲭⲏⲣⲁ ⲛϩⲏⲕⲉ ⲁⲥⲛⲟⲩϫⲉ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲣⲟϥ ⲗⲗⲉⲡⲧⲟⲛ ⲥⲛⲁⲩ ⲉⲧⲉⲟⲩⲕⲟⲇⲣⲁⲛⲧⲏⲥ ⲡⲉ
És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy negyed pénzt vete bele.
43 ⲙ̅ⲅ̅ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ϩⲁⲙⲏⲛ ϯϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲏⲧⲛ ϫⲉ ⲧⲉⲓⲭⲏⲣⲁ ⲛϩⲏⲕⲉ ⲁⲥⲛⲟⲩϫⲉ ⲉⲡⲅⲁⲍⲟⲫⲩⲗⲁⲕⲓⲟⲛ ⲉϩⲟⲩⲉ ⲛⲉⲧⲛⲟⲩϫⲉ ⲧⲏⲣⲟⲩ
Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala.
44 ⲙ̅ⲇ̅ ⲛⲁⲓ ⲅⲁⲣ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲛⲧⲁⲩⲛⲟⲩϫⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲉϩⲟⲩⲟ ⲉⲧϣⲟⲟⲡ ⲛⲁⲩ ⲧⲁⲓ ⲇⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲉⲥϣⲱⲱⲧ ⲡⲉⲥⲃⲓⲟⲥ ⲧⲏⲣϥ ⲉⲧⲉⲩⲛⲧⲁⲥϥ ⲁⲥⲧⲁⲁϥ
Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.

< ⳘⲀⲢⲔⲞⲚ 12 >