詩篇 92
1 安息日的詩歌。 稱謝耶和華！ 歌頌你至高者的名！
Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
2 用十弦的樂器和瑟， 用琴彈幽雅的聲音， 早晨傳揚你的慈愛； 每夜傳揚你的信實。 這本為美事。
Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
4 因你－耶和華藉着你的作為叫我高興， 我要因你手的工作歡呼。
Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
5 耶和華啊，你的工作何其大！ 你的心思極其深！
Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
6 畜類人不曉得； 愚頑人也不明白。
A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
7 惡人茂盛如草， 一切作孽之人發旺的時候， 正是他們要滅亡， 直到永遠。
Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
8 惟你－耶和華是至高， 直到永遠。
Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
9 耶和華啊，你的仇敵都要滅亡； 一切作孽的也要離散。
Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!
10 你卻高舉了我的角，如野牛的角； 我是被新油膏了的。
De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
11 我眼睛看見仇敵遭報； 我耳朵聽見那些起來攻擊我的惡人受罰。
És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
12 義人要發旺如棕樹， 生長如黎巴嫩的香柏樹。
Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
13 他們栽於耶和華的殿中， 發旺在我們上帝的院裏。
Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
14 他們年老的時候仍要結果子， 要滿了汁漿而常發青，
Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;
15 好顯明耶和華是正直的。 他是我的磐石，在他毫無不義。
Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!
