詩篇 73
1 亞薩的詩。 上帝實在恩待以色列那些清心的人！
Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
2 至於我，我的腳幾乎失閃； 我的腳險些滑跌。
Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
3 我見惡人和狂傲人享平安就心懷不平。
Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
4 他們死的時候沒有疼痛； 他們的力氣卻也壯實。
Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
5 他們不像別人受苦， 也不像別人遭災。
Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
6 所以，驕傲如鏈子戴在他們的項上； 強暴像衣裳遮住他們的身體。
Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
7 他們的眼睛因體胖而凸出； 他們所得的，過於心裏所想的。
Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
8 他們譏笑人，憑惡意說欺壓人的話； 他們說話自高。
Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
9 他們的口褻瀆上天； 他們的舌毀謗全地。
az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
10 所以上帝的民歸到這裏， 喝盡了滿杯的苦水。
Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
11 他們說：上帝怎能曉得？ 至高者豈有知識呢？
és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
12 看哪，這就是惡人； 他們既是常享安逸，財寶便加增。
Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
13 我實在徒然潔淨了我的心， 徒然洗手表明無辜。
Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 因為，我終日遭災難； 每早晨受懲治。
de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
15 我若說，我要這樣講， 這就是以奸詐待你的眾子。
Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
16 我思索怎能明白這事， 眼看實係為難，
Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
17 等我進了上帝的聖所， 思想他們的結局。
míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
18 你實在把他們安在滑地， 使他們掉在沉淪之中。
Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
19 他們轉眼之間成了何等的荒涼！ 他們被驚恐滅盡了。
Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
20 人睡醒了，怎樣看夢； 主啊，你醒了也必照樣輕看他們的影像。
Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
21 因而，我心裏發酸， 肺腑被刺。
Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
22 我這樣愚昧無知， 在你面前如畜類一般。
oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
23 然而，我常與你同在； 你攙着我的右手。
De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
24 你要以你的訓言引導我， 以後必接我到榮耀裏。
tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
25 除你以外，在天上我有誰呢？ 除你以外，在地上我也沒有所愛慕的。
Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
26 我的肉體和我的心腸衰殘； 但上帝是我心裏的力量， 又是我的福分，直到永遠。
Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
27 遠離你的，必要死亡； 凡離棄你行邪淫的，你都滅絕了。
Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
28 但我親近上帝是與我有益； 我以主耶和華為我的避難所， 好叫我述說你一切的作為。
Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
