< 詩篇 67 >
1 一篇詩歌,交與伶長。用絲弦的樂器。 願上帝憐憫我們,賜福與我們, 用臉光照我們, (細拉)
A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.
Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.
Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.
4 願萬國都快樂歡呼; 因為你必按公正審判萬民, 引導世上的萬國。 (細拉)
Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.
Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.
6 地已經出了土產; 上帝-就是我們的上帝要賜福與我們。
A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,
áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.