< 詩篇 49 >

1 可拉後裔的詩,交與伶長。 萬民哪,你們都當聽這話! 世上一切的居民,
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
2 無論上流下流,富足貧窮, 都當留心聽!
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
3 我口要說智慧的言語; 我心要想通達的道理。
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
4 我要側耳聽比喻, 用琴解謎語。
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
5 在患難的日子,奸惡隨我腳跟,四面環繞我, 我何必懼怕?
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
6 那些倚仗財貨自誇錢財多的人,
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
7 一個也無法贖自己的弟兄, 也不能替他將贖價給上帝,
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
8 叫他長遠活着,不見朽壞; 因為贖他生命的價值極貴, 只可永遠罷休。
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
9
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
10 他必見智慧人死, 又見愚頑人和畜類人一同滅亡, 將他們的財貨留給別人。
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
11 他們心裏思想: 他們的家室必永存, 住宅必留到萬代; 他們以自己的名稱自己的地。
Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
12 但人居尊貴中不能長久, 如同死亡的畜類一樣。
Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
13 他們行的這道本為自己的愚昧; 但他們以後的人還佩服他們的話語。 (細拉)
Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
14 他們如同羊群派定下陰間; 死亡必作他們的牧者。 到了早晨,正直人必管轄他們; 他們的美容必被陰間所滅,以致無處可存。 (Sheol h7585)
Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
15 只是上帝必救贖我的靈魂脫離陰間的權柄, 因他必收納我。 (細拉) (Sheol h7585)
Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. (Szela) (Sheol h7585)
16 見人發財、家室增榮的時候, 你不要懼怕;
Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
17 因為,他死的時候甚麼也不能帶去; 他的榮耀不能隨他下去。
Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
18 他活着的時候,雖然自誇為有福 (你若利己,人必誇獎你);
Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
19 他仍必歸到他歷代的祖宗那裏, 永不見光。
Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
20 人在尊貴中而不醒悟, 就如死亡的畜類一樣。
Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

< 詩篇 49 >