< 詩篇 35 >
1 大衛的詩。 耶和華啊,與我相爭的,求你與他們相爭! 與我相戰的,求你與他們相戰!
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 抽出槍來,擋住那追趕我的; 求你對我的靈魂說:我是拯救你的。
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 願那尋索我命的,蒙羞受辱! 願那謀害我的,退後羞愧!
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
6 願他們的道路又暗又滑, 有耶和華的使者追趕他們。
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
7 因他們無故地為我暗設網羅, 無故地挖坑,要害我的性命。
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 願災禍忽然臨到他身上! 願他暗設的網纏住自己! 願他落在其中遭災禍!
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 我的骨頭都要說: 耶和華啊,誰能像你 救護困苦人脫離那比他強壯的, 救護困苦窮乏人脫離那搶奪他的?
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 至於我,當他們有病的時候, 我便穿麻衣,禁食,刻苦己心; 我所求的都歸到自己的懷中。
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 我這樣行,好像他是我的朋友,我的弟兄; 我屈身悲哀,如同人為母親哀痛。
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 我在患難中,他們卻歡喜,大家聚集。 我所不認識的那些下流人聚集攻擊我; 他們不住地把我撕裂。
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 主啊,你看着不理要到幾時呢? 求你救我的靈魂脫離他們的殘害! 救我的生命脫離少壯獅子!
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19 求你不容那無理與我為仇的向我誇耀! 不容那無故恨我的向我擠眼!
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20 因為他們不說和平話, 倒想出詭詐的言語害地上的安靜人。
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 他們大大張口攻擊我,說: 阿哈,阿哈,我們的眼已經看見了!
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 耶和華啊,你已經看見了,求你不要閉口! 主啊,求你不要遠離我!
Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23 我的上帝我的主啊,求你奮興醒起, 判清我的事,伸明我的冤!
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 耶和華-我的上帝啊,求你按你的公義判斷我, 不容他們向我誇耀!
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 不容他們心裏說:阿哈,遂我們的心願了! 不容他們說:我們已經把他吞了!
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26 願那喜歡我遭難的一同抱愧蒙羞! 願那向我妄自尊大的披慚愧,蒙羞辱!
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 願那喜悅我冤屈得伸的歡呼快樂; 願他們常說:當尊耶和華為大! 耶和華喜悅他的僕人平安。
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.