< 詩篇 147 >
1 你們要讚美耶和華! 因歌頌我們的上帝為善為美; 讚美的話是合宜的。
Hallelúja! Mert jó zengeni Istenünknek, mert kellemes, illendő a dicséret.
2 耶和華建造耶路撒冷, 聚集以色列中被趕散的人。
Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izraél eltaszítottjait egybegyűjti.
Ő, ki meggyógyítja a megtört szivüeket és bekötözi fájdalmaikat;
számát olvassa meg a csillagoknak, mindnyájukat néven szólítja.
Nagy az urunk és sok erejű, értelmének nincsen száma.
Föntartja az alázatosakat az Örökkévaló, földig alázza le a gonoszokat.
7 你們要以感謝向耶和華歌唱, 用琴向我們的上帝歌頌。
Énekeljetek az Örökkévalónak hálaszóval, zengjetek Istenünknek hárfával!
A ki felhőkkel borítja az eget, ki esőt készít a földnek, ki füvet sarjaszt a hegyeken;
megadja kenyerét a baromnak, a hollófiaknak, a melyek felkiáltanak.
Nem a lónak erejében telik kivánsága, nem a férfi czombjaiban telik kedve.
Kedveli az Örökkévaló azokat, kik őt félik, azokat, kik várakoznak kegyelmére.
12 耶路撒冷啊,你要頌讚耶和華! 錫安哪,你要讚美你的上帝!
Dicsőitsd, Jeruzsálem, az Örökkévalót, dicsérd Istenedet, oh Czión!
13 因為他堅固了你的門閂, 賜福給你中間的兒女。
Mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta gyermekeidet tebenned.
Ő, ki békét teszen határodul, búzának javával jóllakat téged;
ki szavát a földre küldi, hamarosan szalad az igéje;
ki havat ad, akár a gyapju, deret szór, akár a hamu,
17 他擲下冰雹如碎渣; 他發出寒冷,誰能當得起呢?
dobja jegét, akár kenyérdarabok, fagya előtt ki állhat meg?
18 他一出令,這些就都消化; 他使風颳起,水便流動。
Küldi igéjét s elolvasztja azokat, fuvatja szelét: folynak a vizek,
19 他將他的道指示雅各, 將他的律例典章指示以色列。
Tudtára adja igéjét Jákóbnak, törvényeit és rendeleteit Izraélnek.
20 別國他都沒有這樣待過; 至於他的典章,他們向來沒有知道。 你們要讚美耶和華!
Nem tett úgy egy nem yetnek sem, és rendeleteit – nem ismerik azokat. Hallelúja!