詩篇 140

1 大衛的詩，交與伶長。 耶和華啊，求你拯救我脫離凶惡的人， 保護我脫離強暴的人！

Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

2 他們心中圖謀奸惡， 常常聚集要爭戰。

A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.

3 他們使舌頭尖利如蛇， 嘴裏有虺蛇的毒氣。 (細拉)

Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. (Szela)

4 耶和華啊，求你拯救我脫離惡人的手， 保護我脫離強暴的人！ 他們圖謀推我跌倒。

Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.

5 驕傲人為我暗設網羅和繩索； 他們在路旁鋪下網，設下圈套。 (細拉)

Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! (Szela)

6 我曾對耶和華說：你是我的上帝。 耶和華啊，求你留心聽我懇求的聲音！

Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!

7 主－耶和華、我救恩的力量啊， 在爭戰的日子，你遮蔽了我的頭。

Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!

8 耶和華啊，求你不要遂惡人的心願； 不要成就他們的計謀，恐怕他們自高。 (細拉)

Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! (Szela)

9 至於那些昂首圍困我的人， 願他們嘴唇的奸惡陷害自己！

A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.

10 願火炭落在他們身上！ 願他們被丟在火中， 拋在深坑裏，不能再起來。

Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!

11 說惡言的人在地上必堅立不住； 禍患必獵取強暴的人，將他打倒。

A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.

12 我知道耶和華必為困苦人伸冤， 必為窮乏人辨屈。

Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.

13 義人必要稱讚你的名； 正直人必住在你面前。

Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.