詩篇 123

1 上行之詩。 坐在天上的主啊， 我向你舉目。

Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!

2 看哪，僕人的眼睛怎樣望主人的手， 使女的眼睛怎樣望主母的手， 我們的眼睛也照樣望耶和華－我們的上帝， 直到他憐憫我們。

Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

3 耶和華啊，求你憐憫我們，憐憫我們！ 因為我們被藐視，已到極處。

Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.

4 我們被那些安逸人的譏誚 和驕傲人的藐視，已到極處。

Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.