< 詩篇 104 >

1 我的心哪,你要稱頌耶和華! 耶和華-我的上帝啊,你為至大! 你以尊榮威嚴為衣服,
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 披上亮光,如披外袍, 鋪張穹蒼,如鋪幔子,
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 在水中立樓閣的棟樑, 用雲彩為車輦, 藉着風的翅膀而行,
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 以風為使者, 以火焰為僕役,
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 將地立在根基上, 使地永不動搖。
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 你用深水遮蓋地面,猶如衣裳; 諸水高過山嶺。
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 你的斥責一發,水便奔逃; 你的雷聲一發,水便奔流。
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 諸山升上,諸谷沉下, 歸你為它所安定之地。
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9 你定了界限,使水不能過去, 不再轉回遮蓋地面。
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 耶和華使泉源湧在山谷, 流在山間,
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 使野地的走獸有水喝, 野驢得解其渴。
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 天上的飛鳥在水旁住宿, 在樹枝上啼叫。
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 他從樓閣中澆灌山嶺; 因他作為的功效,地就豐足。
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 他使草生長,給六畜吃, 使菜蔬發長,供給人用, 使人從地裏能得食物,
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 又得酒能悅人心, 得油能潤人面, 得糧能養人心。
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16 佳美的樹木,就是黎巴嫩的香柏樹, 是耶和華所栽種的,都滿了汁漿。
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17 雀鳥在其上搭窩; 至於鶴,松樹是牠的房屋。
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18 高山為野山羊的住所; 巖石為沙番的藏處。
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 你安置月亮為定節令; 日頭自知沉落。
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20 你造黑暗為夜, 林中的百獸就都爬出來。
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 少壯獅子吼叫,要抓食, 向上帝尋求食物。
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22 日頭一出,獸便躲避, 臥在洞裏。
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 人出去做工, 勞碌直到晚上。
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 耶和華啊,你所造的何其多! 都是你用智慧造成的; 遍地滿了你的豐富。
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 那裏有海,又大又廣; 其中有無數的動物, 大小活物都有。
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 那裏有船行走, 有你所造的鱷魚游泳在其中。
Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 這都仰望你按時給牠食物。
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 你給牠們,牠們便拾起來; 你張手,牠們飽得美食。
Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 你掩面,牠們便驚惶; 你收回牠們的氣,牠們就死亡,歸於塵土。
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30 你發出你的靈,牠們便受造; 你使地面更換為新。
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 願耶和華的榮耀存到永遠! 願耶和華喜悅自己所造的!
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 他看地,地便震動; 他摸山,山就冒煙。
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 我要一生向耶和華唱詩! 我還活的時候,要向我上帝歌頌!
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34 願他以我的默念為甘甜! 我要因耶和華歡喜!
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 願罪人從世上消滅! 願惡人歸於無有! 我的心哪,要稱頌耶和華! 你們要讚美耶和華!
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!

< 詩篇 104 >