箴言 14
1 智慧婦人建立家室； 愚妄婦人親手拆毀。
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 行動正直的，敬畏耶和華； 行事乖僻的，卻藐視他。
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 愚妄人口中驕傲，如杖責打己身； 智慧人的嘴必保守自己。
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 家裏無牛，槽頭乾淨； 土產加多乃憑牛力。
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 誠實見證人不說謊話； 假見證人吐出謊言。
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 褻慢人尋智慧，卻尋不着； 聰明人易得知識。
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 到愚昧人面前， 不見他嘴中有知識。
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 通達人的智慧在乎明白己道； 愚昧人的愚妄乃是詭詐。
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 愚妄人犯罪，以為戲耍； 正直人互相喜悅。
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 心中的苦楚，自己知道； 心裏的喜樂，外人無干。
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 奸惡人的房屋必傾倒； 正直人的帳棚必興盛。
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 有一條路，人以為正， 至終成為死亡之路。
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 人在喜笑中，心也憂愁； 快樂至極就生愁苦。
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 心中背道的，必滿得自己的結果； 善人必從自己的行為得以知足。
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 愚蒙人是話都信； 通達人步步謹慎。
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 智慧人懼怕，就遠離惡事； 愚妄人卻狂傲自恃。
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 輕易發怒的，行事愚妄； 設立詭計的，被人恨惡。
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 愚蒙人得愚昧為產業； 通達人得知識為冠冕。
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 壞人俯伏在善人面前； 惡人俯伏在義人門口。
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 貧窮人連鄰舍也恨他； 富足人朋友最多。
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 藐視鄰舍的，這人有罪； 憐憫貧窮的，這人有福。
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 謀惡的，豈非走入迷途嗎？ 謀善的，必得慈愛和誠實。
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 諸般勤勞都有益處； 嘴上多言乃致窮乏。
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 智慧人的財為自己的冠冕； 愚妄人的愚昧終是愚昧。
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 作真見證的，救人性命； 吐出謊言的，施行詭詐。
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 敬畏耶和華的，大有倚靠； 他的兒女也有避難所。
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 敬畏耶和華就是生命的泉源， 可以使人離開死亡的網羅。
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 帝王榮耀在乎民多； 君王衰敗在乎民少。
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 不輕易發怒的，大有聰明； 性情暴躁的，大顯愚妄。
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 心中安靜是肉體的生命； 嫉妒是骨中的朽爛。
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 欺壓貧寒的，是辱沒造他的主； 憐憫窮乏的，乃是尊敬主。
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 惡人在所行的惡上必被推倒； 義人臨死，有所投靠。
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 智慧存在聰明人心中； 愚昧人心裏所存的，顯而易見。
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 公義使邦國高舉； 罪惡是人民的羞辱。
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 智慧的臣子蒙王恩惠； 貽羞的僕人遭其震怒。
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
