耶利米哀歌 5
1 耶和華啊，求你記念我們所遭遇的事， 觀看我們所受的凌辱。
Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
2 我們的產業歸與外邦人； 我們的房屋歸與外路人。
A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
3 我們是無父的孤兒； 我們的母親好像寡婦。
Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
4 我們出錢才得水喝； 我們的柴是人賣給我們的。
Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
5 追趕我們的，到了我們的頸項上； 我們疲乏不得歇息。
Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
6 我們投降埃及人和亞述人， 為要得糧吃飽。
Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 我們列祖犯罪，而今不在了； 我們擔當他們的罪孽。
Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
8 奴僕轄制我們， 無人救我們脫離他們的手。
Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
9 因為曠野的刀劍， 我們冒着險才得糧食。
Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
10 因飢餓燥熱， 我們的皮膚就黑如爐。
Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
11 敵人在錫安玷污婦人， 在猶大的城邑玷污處女。
Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
12 他們吊起首領的手， 也不尊敬老人的面。
A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
13 少年人扛磨石， 孩童背木柴，都絆跌了。
Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
14 老年人在城門口斷絕； 少年人不再作樂。
A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
15 我們心中的快樂止息， 跳舞變為悲哀。
Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
16 冠冕從我們的頭上落下； 我們犯罪了，我們有禍了！
Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
17 這些事我們心裏發昏， 我們的眼睛昏花。
Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
18 錫安山荒涼， 野狗行在其上。
A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
19 耶和華啊，你存到永遠； 你的寶座存到萬代。
Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
20 你為何永遠忘記我們？ 為何許久離棄我們？
Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
21 耶和華啊，求你使我們向你回轉， 我們便得回轉。 求你復新我們的日子，像古時一樣。
Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
22 你竟全然棄絕我們， 向我們大發烈怒？
Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
