< 約伯記 41 >
1 你能用魚鉤釣上鱷魚嗎? 能用繩子壓下牠的舌頭嗎?
Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
2 你能用繩索穿牠的鼻子嗎? 能用鉤穿牠的腮骨嗎?
Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
5 你豈可拿牠當雀鳥玩耍嗎? 豈可為你的幼女將牠拴住嗎?
Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
6 搭夥的漁夫豈可拿牠當貨物嗎? 能把牠分給商人嗎?
Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
7 你能用倒鉤槍扎滿牠的皮, 能用魚叉叉滿牠的頭嗎?
Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
8 你按手在牠身上,想與牠爭戰, 就不再這樣行吧!
Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
10 沒有那麼兇猛的人敢惹牠。 這樣,誰能在我面前站立得住呢?
Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
11 誰先給我甚麼,使我償還呢? 天下萬物都是我的。
Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
12 論到鱷魚的肢體和其大力,並美好的骨骼, 我不能緘默不言。
Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
15 牠以堅固的鱗甲為可誇, 緊緊合閉,封得嚴密。
Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
18 牠打噴嚏就發出光來; 牠眼睛好像早晨的光線。
Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
20 從牠鼻孔冒出煙來, 如燒開的鍋和點着的蘆葦。
Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
25 牠一起來,勇士都驚恐, 心裏慌亂,便都昏迷。
Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
26 人若用刀,用槍,用標槍, 用尖槍扎牠,都是無用。
Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
34 凡高大的,牠無不藐視; 牠在驕傲的水族上作王。
Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.