< 約伯記 11 >
Felele a Naamából való Czófár, és monda:
2 這許多的言語豈不該回答嗎? 多嘴多舌的人豈可稱為義嗎?
A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
3 你誇大的話豈能使人不作聲嗎? 你戲笑的時候豈沒有人叫你害羞嗎?
Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
6 並將智慧的奧祕指示你; 他有諸般的智識。 所以當知道上帝追討你 比你罪孽該得的還少。
És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
7 你考察就能測透上帝嗎? 你豈能盡情測透全能者嗎?
Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
8 他的智慧高於天,你還能做甚麼? 深於陰間,你還能知道甚麼? (Sheol )
Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg? (Sheol )
Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
10 他若經過,將人拘禁, 招人受審,誰能阻擋他呢?
Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
11 他本知道虛妄的人; 人的罪孽,他雖不留意,還是無所不見。
Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
12 空虛的人卻毫無知識; 人生在世好像野驢的駒子。
És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
14 你手裏若有罪孽, 就當遠遠地除掉, 也不容非義住在你帳棚之中。
Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
15 那時,你必仰起臉來毫無斑點; 你也必堅固,無所懼怕。
Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
16 你必忘記你的苦楚, 就是想起也如流過去的水一樣。
Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
17 你在世的日子要比正午更明, 雖有黑暗仍像早晨。
Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
18 你因有指望就必穩固, 也必四圍巡查,坦然安息。
Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
20 但惡人的眼目必要失明。 他們無路可逃; 他們的指望就是氣絕。
De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!