創世記 41
1 過了兩年，法老做夢，夢見自己站在河邊，
Lőn pedig két esztendő múlván, hogy a Faraó álmot láta, s ímé áll vala a folyóvíz mellett.
2 有七隻母牛從河裏上來，又美好又肥壯，在蘆荻中吃草。
És ímé a folyóvízből hét szép és kövér tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.
3 隨後又有七隻母牛從河裏上來，又醜陋又乾瘦，與那七隻母牛一同站在河邊。
S ímé azok után más hét tehén jő vala ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, és oda állanak vala ama tehenek mellé a folyóvíz partján.
4 這又醜陋又乾瘦的七隻母牛吃盡了那又美好又肥壯的七隻母牛。法老就醒了。
És elnyelék a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet; és felserkene a Faraó.
5 他又睡着，第二回做夢，夢見一棵麥子長了七個穗子，又肥大又佳美，
És elaluvék és másodszor is álmot láta, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.
6 隨後又長了七個穗子，又細弱又被東風吹焦了。
És ímé azok után hét vékony s keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala.
7 這細弱的穗子吞了那七個又肥大又飽滿的穗子。法老醒了，不料是個夢。
És elnyelék a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkene a Faraó, és ímé álom vala.
8 到了早晨，法老心裏不安，就差人召了埃及所有的術士和博士來；法老就把所做的夢告訴他們，卻沒有人能給法老圓解。
Reggelre kelvén, nyugtalankodék lelkében, elkülde azért és egybehívatá Égyiptom minden jövendőmondóját, és minden bölcsét és elbeszélé nékik a Faraó az ő álmát, de senki sem vala, ki azokat megmagyarázta volna a Faraónak.
9 那時酒政對法老說：「我今日想起我的罪來。
Szóla azért a főpohárnok a Faraónak, mondván: Az én bűneimről emlékezem e napon.
10 從前法老惱怒臣僕，把我和膳長下在護衛長府內的監裏。
A Faraó megharagudt vala az ő szolgáira, és fogságba vettetett vala engem a testőrök főhadnagyának házába, engem és a fősütőmestert.
11 我們二人同夜各做一夢，各夢都有講解。
És álmot látánk egy éjjel, én is, az is; mindegyikünk a maga álmának értelme szerint álmoda.
12 在那裏同着我們有一個希伯來的少年人，是護衛長的僕人，我們告訴他，他就把我們的夢圓解，是按着各人的夢圓解的。
És vala velünk ott egy héber ifjú, a testőrök főhadnagyának szolgája; elbeszéltük vala néki, és ő megfejté nékünk a mi álmainkat; mindegyikünknek az ő álma szerint fejté meg.
13 後來正如他給我們圓解的成就了：我官復原職，膳長被掛起來了。」
És lőn, hogy a miképen megfejté nékünk, úgy lőn: engem visszahelyeze hívatalomba, amazt pedig felakasztatá.
14 法老遂即差人去召約瑟，他們便急忙帶他出監，他就剃頭，刮臉，換衣裳，進到法老面前。
Elkülde azért a Faraó és hívatá Józsefet, és hamarsággal kihozák őt a tömlöczből, és megborotválkozék, ruhát válta és a Faraóhoz méne.
15 法老對約瑟說：「我做了一夢，沒有人能解；我聽見人說，你聽了夢就能解。」
És monda a Faraó Józsefnek: Álmot láttam és nincs a ki megmagyarázza azt: Én pedig azt hallottam rólad beszélni, hogy ha meghallod az álmot, meg is magyarázod azt.
16 約瑟回答法老說：「這不在乎我，上帝必將平安的話回答法老。」
És felele József a Faraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti meg, a mi a Faraónak javára van.
17 法老對約瑟說：「我夢見我站在河邊，
Monda azért a Faraó Józsefnek: Álmomban ímé állok vala a folyóvíz partján.
18 有七隻母牛從河裏上來，又肥壯又美好，在蘆荻中吃草。
És ímé a folyóvízből hét kövér és szép tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.
19 隨後又有七隻母牛上來，又軟弱又醜陋又乾瘦，在埃及遍地，我沒有見過這樣不好的。
S ímé azok után más hét tehén jő vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész Égyiptom földén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat.
20 這又乾瘦又醜陋的母牛吃盡了那以先的七隻肥母牛，
És elnyelék az ösztövér és rút tehenek, az elébbi hét kövér tehenet.
21 吃了以後卻看不出是吃了，那醜陋的樣子仍舊和先前一樣。我就醒了。
És azok gyomrukban valának, de nem tetszik vala meg, hogy gyomrukban volnának, mert külsejök oly rút vala, mint az előtt. És felserkenék.
22 我又夢見一棵麥子，長了七個穗子，又飽滿又佳美，
És láttam álmomban, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.
23 隨後又長了七個穗子，枯槁細弱，被東風吹焦了。
És ímé hét összeaszott, vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala azok után,
24 這些細弱的穗子吞了那七個佳美的穗子。我將這夢告訴了術士，卻沒有人能給我解說。」
És elnyelék a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejet. És elmondám az írástudóknak, de senki sincs, a ki megmagyarázza nékem.
25 約瑟對法老說：「法老的夢乃是一個。上帝已將所要做的事指示法老了。
És monda József a Faraónak: A Faraó álma egy és ugyanaz; a mit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a Faraónak.
26 七隻好母牛是七年，七個好穗子也是七年；這夢乃是一個。
A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz.
27 那隨後上來的七隻又乾瘦又醜陋的母牛是七年，那七個虛空、被東風吹焦的穗子也是七年，都是七個荒年。
A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.
28 這就是我對法老所說，上帝已將所要做的事顯明給法老了。
Ez az a mit mondék a Faraónak, hogy a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Faraónak.
29 埃及遍地必來七個大豐年，
Ímé hét esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Égyiptomban.
30 隨後又要來七個荒年，甚至在埃及地都忘了先前的豐收，全地必被饑荒所滅。
Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Égyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.
31 因那以後的饑荒甚大，便不覺得先前的豐收了。
És nem ismerszik meg az elébbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert igen nagy lesz.
32 至於法老兩回做夢，是因上帝命定這事，而且必速速成就。
Hogy pedig a Faraó álma kettős, kétszeres vala, onnan van, mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghez vinni.
33 所以，法老當揀選一個有聰明有智慧的人，派他治理埃及地。
Most azért szemeljen ki a Faraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Égyiptom földén gondviselővé.
34 法老當這樣行，又派官員管理這地。當七個豐年的時候，征收埃及地的五分之一，
Cselekedje ezt a Faraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Égyiptom földén a hét bő esztendőben.
35 叫他們把將來豐年一切的糧食聚斂起來，積蓄五穀，收存在各城裏做食物，歸於法老的手下。
És takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a Faraó keze alá, élelműl a városokban, és tartsák meg,
36 所積蓄的糧食可以防備埃及地將來的七個荒年，免得這地被饑荒所滅。」
És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Égyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.
37 法老和他一切臣僕都以這事為妙。
És tetszék e beszéd a Faraónak és minden ő szolgáinak.
38 法老對臣僕說：「像這樣的人，有上帝的靈在他裏頭，我們豈能找得着呢？」
Monda azért a Faraó az ő szolgáinak: Találhatnánk-é ehhez hasonló férfit, a kiben az Isten lelke van?
39 法老對約瑟說：「上帝既將這事都指示你，可見沒有人像你這樣有聰明有智慧。
És monda a Faraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember.
40 你可以掌管我的家；我的民都必聽從你的話。惟獨在寶座上我比你大。」
Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá.
41 法老又對約瑟說：「我派你治理埃及全地。」
Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén.
42 法老就摘下手上打印的戒指，戴在約瑟的手上，給他穿上細麻衣，把金鍊戴在他的頸項上，
És levevé a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába.
43 又叫約瑟坐他的副車，喝道的在前呼叫說：「跪下。」這樣，法老派他治理埃及全地。
És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén.
44 法老對約瑟說：「我是法老，在埃及全地，若沒有你的命令，不許人擅自辦事。」
És monda a Faraó Józsefnek: Én vagyok a Faraó; de te nálad nélkül senki se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Égyiptom földén.
45 法老賜名給約瑟，叫撒發那忒‧巴內亞，又將安城的祭司波提非拉的女兒亞西納給他為妻。約瑟就出去巡行埃及地。
És nevezé a Faraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adá néki feleségűl Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Égyiptom földére.
46 約瑟見埃及王法老的時候年三十歲。他從法老面前出去，遍行埃及全地。
József pedig harmincz esztendős vala, mikor a Faraó előtt, az égyiptomi király előtt álla. Kiméne tehát József a Faraó elől, és bejárá az egész Égyiptom földét.
47 七個豐年之內，地的出產極豐極盛，
És a föld a hét bő esztendő alatt tele marokkal ontá a termést.
48 約瑟聚斂埃及地七個豐年一切的糧食，把糧食積存在各城裏；各城周圍田地的糧食都積存在本城裏。
És összegyűjté a hét esztendőnek minden eleségét, mely vala Égyiptom földén, és a városokba takarítá az élelmet, minden városba a körülte levő határ élelmét takarítá be.
49 約瑟積蓄五穀甚多，如同海邊的沙，無法計算，因為穀不可勝數。
És felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy megszűntek azt számba venni, mivelhogy száma nem vala.
50 荒年未到以前，安城的祭司波提非拉的女兒亞西納給約瑟生了兩個兒子。
Józsefnek pedig születék két fia az éhség esztendejének eljötte előtt, kiket szűle néki Aszenáth, Potiferának az On papjának leánya.
51 約瑟給長子起名叫瑪拿西，因為他說：「上帝使我忘了一切的困苦和我父的全家。」
És nevezé József az elsőszülöttnek nevét Manassénak: mert úgymond, elfelejteté én velem Isten minden én vesződségemet, és az én atyámnak egész házát.
52 他給次子起名叫以法蓮，因為他說：「上帝使我在受苦的地方昌盛。」
A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, úgymond, megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földén.
53 埃及地的七個豐年一完，
Eltele tehát a bőség hét esztendeje, a mely vala Égyiptomnak földén.
54 七個荒年就來了。正如約瑟所說的，各地都有饑荒；惟獨埃及全地有糧食。
És elkezdődék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József; és lőn éhség minden országban; de Égyiptom földén mindenütt vala kenyér.
55 及至埃及全地有了饑荒，眾民向法老哀求糧食，法老對他們說：「你們往約瑟那裏去，凡他所說的，你們都要做。」
De megéhezék egész Égyiptom földe is, és kenyérért kiált vala a nép a Faraóhoz. – Monda pedig a Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és a mit mond néktek, azt míveljétek.
56 當時饑荒遍滿天下，約瑟開了各處的倉，糶糧給埃及人；在埃及地饑荒甚大。
És az éhség mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a gabonás házakat, és árulja vala az Égyiptombelieknek; mert nagyobbodik vala az éhség Égyiptom földén.
57 各地的人都往埃及去，到約瑟那裏糴糧，因為天下的饑荒甚大。
És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön.
