< 诗篇 41 >
1 大卫的诗,交与伶长。 眷顾贫穷的有福了! 他遭难的日子,耶和华必搭救他。
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Boldog az, ki ügyet vet a szegényre; bajnak napján megmenti őt. az Örökkévaló.
2 耶和华必保全他,使他存活; 他必在地上享福。 求你不要把他交给仇敌,遂其所愿。
Az Örökkévaló megőrzi és élteti őt, úgy hogy boldognak mondják az országban -és ne add át ellenségei dühébe.
3 他病重在榻,耶和华必扶持他; 他在病中,你必给他铺床。
Az Örökkévalö támasztja őt a sínylődés ágyán, egész fekvőkelyét megforgattad betegségében.
4 我曾说:耶和华啊,求你怜恤我,医治我! 因为我得罪了你。
Én azt. mondtam: kegyelmezz nekem, gyógyitsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
5 我的仇敌用恶言议论我说: 他几时死,他的名才灭亡呢?
Ellenségeim rosszat mondanak rólam: mikor hal meg és vész el a neve?
6 他来看我就说假话; 他心存奸恶,走到外边才说出来。
És ha ki látogatni jön, hamisat beszél, szíve álnokságot gyűjt magába; kimegy az utczára, elmondja.
7 一切恨我的,都交头接耳地议论我; 他们设计要害我。
Egyaránt összesúgnak ellenem mind a gyűlölőim; kigondolják ellenem, a mi rossz nekem:
8 他们说:有怪病贴在他身上; 他已躺卧,必不能再起来。
Pokoli dolog ömlik el rajta, és a hogy lefeküdt, nem fog többé fölkelni!
9 连我知己的朋友, 我所倚靠、吃过我饭的也用脚踢我。
Meghitt emberem is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet eszi, sarkot emelt reám.
10 耶和华啊,求你怜恤我, 使我起来,好报复他们!
De te, Örökkévaló, kegyelmezz nekem és engedj fölkelnem, hadd fizessek meg nekik.
11 因我的仇敌不得向我夸胜, 我从此便知道你喜爱我。
Ez által tudom meg, hogy kedved telik bennem, hogy nem riadoz felettem ellenségem.
12 你因我纯正就扶持我, 使我永远站在你的面前。
Én pedig – gáncstalanságomban tartasz engem és magad elé állítottál örökre.
13 耶和华—以色列的 神是应当称颂的, 从亘古直到永远。阿们!阿们!
Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől örökké. Ámen és Ámen.