诗篇 13

1 大卫的诗，交与伶长。 耶和华啊，你忘记我要到几时呢？要到永远吗？ 你掩面不顾我要到几时呢？

A karmesternek. Zsoltár Dávidtól.

2 我心里筹算，终日愁苦，要到几时呢？ 我的仇敌升高压制我，要到几时呢？

Meddig, oh Örökkévaló, feledsz el engem örökre, meddig rejted el arczodat tőlem?

3 耶和华—我的 神啊，求你看顾我，应允我！ 使我眼目光明，免得我沉睡至死；

Meddig tartogassak tanácsokat lelkemben, bánatot szívemben nappal; meddig emelkedjék ellenségem én fölém?

4 免得我的仇敌说：我胜了他； 免得我的敌人在我摇动的时候喜乐。

Tekints rám, hallgass meg, Örökkévaló, én Istenem, világosítsd meg szemeimet, nehogy aludjam a halál álmát.

5 但我倚靠你的慈爱； 我的心因你的救恩快乐。

Nehogy mondja ellenségem: Legyőztem őt! — szorongatóim ne vigadjanak, midőn tántorgok.

6 我要向耶和华歌唱， 因他用厚恩待我。

De én szeretetedben bízom, vigadjon szívem segitségedben, hadd éneklek az Örökkévalónak, mert jót tett értem.