< 箴言 14 >
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 行动正直的,敬畏耶和华; 行事乖僻的,却藐视他。
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 愚妄人口中骄傲,如杖责打己身; 智慧人的嘴必保守自己。
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 通达人的智慧在乎明白己道; 愚昧人的愚妄乃是诡诈。
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 心中的苦楚,自己知道; 心里的喜乐,外人无干。
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 心中背道的,必满得自己的结果; 善人必从自己的行为得以知足。
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 智慧人惧怕,就远离恶事; 愚妄人却狂傲自恃。
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 轻易发怒的,行事愚妄; 设立诡计的,被人恨恶。
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 藐视邻舍的,这人有罪; 怜悯贫穷的,这人有福。
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 谋恶的,岂非走入迷途吗? 谋善的,必得慈爱和诚实。
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 智慧人的财为自己的冠冕; 愚妄人的愚昧终是愚昧。
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 作真见证的,救人性命; 吐出谎言的,施行诡诈。
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 敬畏耶和华的,大有倚靠; 他的儿女也有避难所。
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 敬畏耶和华就是生命的泉源, 可以使人离开死亡的网罗。
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 不轻易发怒的,大有聪明; 性情暴躁的,大显愚妄。
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 欺压贫寒的,是辱没造他的主; 怜悯穷乏的,乃是尊敬主。
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 恶人在所行的恶上必被推倒; 义人临死,有所投靠。
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 智慧存在聪明人心中; 愚昧人心里所存的,显而易见。
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.