< 约伯记 41 >
1 你能用鱼钩钓上鳄鱼吗? 能用绳子压下它的舌头吗?
Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
2 你能用绳索穿它的鼻子吗? 能用钩穿它的腮骨吗?
Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
5 你岂可拿它当雀鸟玩耍吗? 岂可为你的幼女将它拴住吗?
Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
6 搭伙的渔夫岂可拿它当货物吗? 能把它分给商人吗?
Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
7 你能用倒钩枪扎满它的皮, 能用鱼叉叉满它的头吗?
Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
8 你按手在它身上,想与它争战, 就不再这样行吧!
Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
10 没有那么凶猛的人敢惹它。 这样,谁能在我面前站立得住呢?
Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
11 谁先给我什么,使我偿还呢? 天下万物都是我的。
Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
12 论到鳄鱼的肢体和其大力,并美好的骨骼, 我不能缄默不言。
Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
15 它以坚固的鳞甲为可夸, 紧紧合闭,封得严密。
Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
18 它打喷嚏就发出光来; 它眼睛好像早晨的光线。
Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
20 从它鼻孔冒出烟来, 如烧开的锅和点着的芦苇。
Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
25 它一起来,勇士都惊恐, 心里慌乱,便都昏迷。
Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
26 人若用刀,用枪,用标枪, 用尖枪扎它,都是无用。
Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
34 凡高大的,它无不藐视; 它在骄傲的水族上作王。
Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.