< 约伯记 21 >
Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
3 请宽容我,我又要说话; 说了以后,任凭你们嗤笑吧!
Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
9 他们的家宅平安无惧; 神的杖也不加在他们身上。
Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
10 他们的公牛孳生而不断绝; 母牛下犊而不掉胎。
Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
11 他们打发小孩子出去,多如羊群; 他们的儿女踊跃跳舞。
Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
13 他们度日诸事亨通, 转眼下入阴间。 (Sheol )
Jóban végzik el napjaikat a egy pillanat alatt az alvilágba szállanak alá. (Sheol )
14 他们对 神说:离开我们吧! 我们不愿晓得你的道。
Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
15 全能者是谁,我们何必事奉他呢? 求告他有什么益处呢?
mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
16 看哪,他们亨通不在乎自己; 恶人所谋定的离我好远。
Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 恶人的灯何尝熄灭? 患难何尝临到他们呢? 神何尝发怒,向他们分散灾祸呢?
Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
18 他们何尝像风前的碎秸, 如暴风刮去的糠秕呢?
Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
19 你们说: 神为恶人的儿女积蓄罪孽; 我说:不如本人受报,好使他亲自知道。
Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
20 愿他亲眼看见自己败亡, 亲自饮全能者的忿怒。
saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
28 你们说:霸者的房屋在哪里? 恶人住过的帐棚在哪里?
Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
29 你们岂没有询问过路的人吗? 不知道他们所引的证据吗?
– nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
30 就是恶人在祸患的日子得存留, 在发怒的日子得逃脱。
hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
31 他所行的,有谁当面给他说明? 他所做的,有谁报应他呢?
Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
33 他要以谷中的土块为甘甜; 在他以先去的无数, 在他以后去的更多。
édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
34 你们对答的话中既都错谬, 怎么徒然安慰我呢?
Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!