约伯记 2
1 又有一天， 神的众子来侍立在耶和华面前，撒但也来在其中。
S történt egy napon, jöttek az Isten fiai, hogy oda álljanak az Örökkévaló elé, és jött a Vádló is köztük, hogy oda álljon az Örökkévaló elé.
2 耶和华问撒但说：“你从哪里来？”撒但回答说：“我从地上走来走去，往返而来。”
Szólt az Örökkévaló a Vádlóhoz: Merről jössz? Felelt a Vádló az Örökkévalónak és mondta: Csatangoltam a földön és bejártam azt.
3 耶和华问撒但说：“你曾用心察看我的仆人约伯没有？地上再没有人像他完全正直，敬畏 神，远离恶事。你虽激动我攻击他，无故地毁灭他，他仍然持守他的纯正。”
És szólt az Örökkévaló a Vádlóhoz: Ráfordítottad-e szívedet szolgámra Jóbra, mert nincs olyan mint ő a földön, ember a ki gáncstalan és egyenes, istenfélő és rossztól távozó; és tovább ragaszkodik gáncstalanságához, s fölingereltél engem ellene, hogy ok nélkül megrontsam!
4 撒但回答耶和华说：“人以皮代皮，情愿舍去一切所有的，保全性命。
S felelt a Vádló az Örökkévalónak és mondta: Bőrt bőrért, és mindenét, a mije az embernek van, oda adja életéért.
5 你且伸手伤他的骨头和他的肉，他必当面弃掉你。”
Azonban nyújtsd csak ki kezedet és nyúlj csontjához és húsához, ha nem arcodba fog-e káromolni téged?
6 耶和华对撒但说：“他在你手中，只要存留他的性命。”
Erre szólt az Örökkévaló a Vádlóhoz: Íme kezedben ő, csak az életét őrizd meg!
7 于是撒但从耶和华面前退去，击打约伯，使他从脚掌到头顶长毒疮。
S elment a Vádló az Örökkévaló színe elől és megverte Jóbot gonosz fekéllyel lába talpától feje tetejéig.
8 约伯就坐在炉灰中，拿瓦片刮身体。
Cserepet vett, hogy vakarja magát vele, és a hamuban ült.
9 他的妻子对他说：“你仍然持守你的纯正吗？你弃掉 神，死了吧！”
És mondta neki felesége: Tovább is ragaszkodol gáncstalanságodhoz? Áldjad Istent és halj meg!
10 约伯却对她说：“你说话像愚顽的妇人一样。嗳！难道我们从 神手里得福，不也受祸吗？”在这一切的事上约伯并不以口犯罪。
És szólt hozzá: Ahogy beszél egyike az aljas nőknek, úgy beszélsz te! A jót ugyan elfogadjuk Istentől, és a rosszat ne fogadjuk el? Mind a mellett nem vétkezett Jób ajkaival.
11 约伯的三个朋友—提幔人以利法、书亚人比勒达、拿玛人琐法—听说有这一切的灾祸临到他身上，各人就从本处约会同来，为他悲伤，安慰他。
S hallotta Jób három barátja ezt az egész szerencsétlenséget, mely reá jött; akkor jöttek kii helyéből a Témánbeli Elífáz, a Súachbeli Bildád és s Náamabeli Czófár. Összetalálkoztak, hogy oda menjenek, megszánni őt és megvigasztalni.
12 他们远远地举目观看，认不出他来，就放声大哭。各人撕裂外袍，把尘土向天扬起来，落在自己的头上。
És fölemelték messziről szemeiket, de nem ismertek rá; ekkor fölemelték hangjukat és sírtak. Megszaggatták ki-ki köntösét és port hintettek fejükre ég felé.
13 他们就同他七天七夜坐在地上，一个人也不向他说句话，因为他极其痛苦。
És ültek vele a földön hét nap és hét éjjel, és senki sem szólt hozzá semmit, mert látták, hogy igen nagy volt a fájdalom.
