以赛亚书 42
1 看哪，我的仆人— 我所扶持所拣选、心里所喜悦的！ 我已将我的灵赐给他； 他必将公理传给外邦。
Íme az én szolgám, akit tartok, az én választottam, akit kedvel a lelkem. Ráadtam szellememet, hogy törvényt vigyen szét a nemzeteknek.
2 他不喧嚷，不扬声， 也不使街上听见他的声音。
Nem kiált, nem szól hangosan, nem hallatja az utcán szavát.
3 压伤的芦苇，他不折断； 将残的灯火，他不吹灭。 他凭真实将公理传开。
Törött nádat nem tör el, és pislogó kanócot nem olt el, igazságra viszi szét a törvényt.
4 他不灰心，也不丧胆， 直到他在地上设立公理； 海岛都等候他的训诲。
Nem lankad el és nem törik meg, míg a törvényt nem helyezi el a földön és tanítására nem várakoznak a szigetek.
5 创造诸天，铺张穹苍， 将地和地所出的一并铺开， 赐气息给地上的众人， 又赐灵性给行在其上之人的 神耶和华， 他如此说：
Így szól az Isten, az Örökkévaló, aki teremtette az egeket és kinyújtotta azokat, aki kiterítette a földet meg sarjadékait, aki leheletet adott a rajta levő népnek és szellemet a rajta járóknak:
6 我—耶和华凭公义召你， 必搀扶你的手，保守你， 使你作众民的中保， 作外邦人的光，
Én az Örökkévaló hívtalak igazsággal és megfogom kezedet; megóvlak és teszlek a nép szövetségévé, a nemzetek világosságává;
7 开瞎子的眼， 领被囚的出牢狱， 领坐黑暗的出监牢。
hogy megnyissad a vak szemeket, hogy kihozzad börtönből a foglyot, a fogházból a sötétségben ülőket.
8 我是耶和华，这是我的名； 我必不将我的荣耀归给假神， 也不将我的称赞归给雕刻的偶像。
Én vagyok az Örökkévaló, az a nevem; és dicsőségemet másnak nem adom, se nem dicséretemet a bálványképeknek.
9 看哪，先前的事已经成就， 现在我将新事说明， 这事未发以先，我就说给你们听。
Az előbbiek íme bekövetkeztek és ujjakat jelentek én, mielőtt sarjadzanának, hallatom veletek.
10 航海的和海中所有的， 海岛和其上的居民， 都当向耶和华唱新歌， 从地极赞美他。
Énekeljetek az Örökkévalónak új éneket, dicséretét a föld végéről, akik tengerre szálltok és annak teljessége, szigetek és azok lakói.
11 旷野和其中的城邑， 并基达人居住的村庄都当扬声； 西拉的居民当欢呼， 在山顶上呐喊。
Hangosan szóljanak a puszta és annak városai, a tanyák, melyeken Kédár lakik, ujjongjanak a szikla lakói, a hegyek csúcsáról kiáltsanak.
12 他们当将荣耀归给耶和华， 在海岛中传扬他的颂赞。
Adjanak az Örökkévalónak dicsőséget és dicséretét jelentsék a szigeteken.
13 耶和华必像勇士出去， 必像战士激动热心， 要喊叫，大声呐喊， 要用大力攻击仇敌。
Az Örökkévaló mint a hős indul ki, mint a harcos vitéz ébreszt fel buzgóságot, riadoz, sikolt is, ellenségein győzedelmeskedik.
14 我许久闭口不言，静默不语； 现在我要喊叫，像产难的妇人； 我要急气而喘哮。
Hallgattam régtől fogva, csendes maradtam, erőt vettem magamon; mint a szülőnő nyögök, pihegek és lihegek egyetemben.
15 我要使大山小冈变为荒场， 使其上的花草都枯干； 我要使江河变为洲岛， 使水池都干涸。
Elpusztítok hegyeket és dombokat és minden füvüket elszárasztom; teszek folyókat szigetekké és tavakat kiszárítok.
16 我要引瞎子行不认识的道， 领他们走不知道的路； 在他们面前使黑暗变为光明， 使弯曲变为平直。 这些事我都要行， 并不离弃他们。
És vezetek vakokat oly úton, melyet nem ismernek, ösvényeken, melyeket nem ismernek, járatom őket; teszek sötétséget előttük világossággá és a görbe helyeket rónává ezek a dolgok, melyeket megcselekszem és nem hagyom el.
17 倚靠雕刻的偶像， 对铸造的偶像说： 你是我们的神； 这等人要退后，全然蒙羞。
Meghátráltak, megszégyenülnek szégyennel, akik bíznak a bálványképben, akik azt mondják az öntött képnek: ti vagytok isteneink.
18 你们这耳聋的，听吧！ 你们这眼瞎的，看吧！ 使你们能看见。
Ti süketek halljátok, és ti vakok tekintsetek, hogy lássatok!
19 谁比我的仆人眼瞎呢？ 谁比我差遣的使者耳聋呢？ 谁瞎眼像那与我和好的？ 谁瞎眼像耶和华的仆人呢？
Ki vak, ha csak nem a szolgám és süket mint a követem, akit küldök; ki vak mint az önmegadó és vak mint az Örökkévaló szolgája?
20 你看见许多事却不领会， 耳朵开通却不听见。
Sokat látsz, de nem tartod meg; megnyitják a füleit, de nem hall.
21 耶和华因自己公义的缘故， 喜欢使律法为大，为尊。
Az Örökkévaló kívánta az ő igazsága kedvéért, hogy naggyá tegye a tant és dicsővé tegye.
22 但这百姓是被抢被夺的， 都牢笼在坑中，隐藏在狱里； 他们作掠物，无人拯救， 作掳物，无人说交还。
De ő kiprédált és kifosztott nép, fogva tartják mindnyáját odúkban, és fogházakba eldugattak; prédává lettek és nincs megmentő, kifosztva lettek, és nincs ki mondja: add vissza.
23 你们中间谁肯侧耳听此， 谁肯留心而听，以防将来呢？
Közületek ki figyel erre, ügyel és hallgat rá a jövőért?
24 谁将雅各交出当作掳物， 将以色列交给抢夺的呢？ 岂不是耶和华吗？ 就是我们所得罪的那位。 他们不肯遵行他的道， 也不听从他的训诲。
Ki adta kifosztásra Jákobot és Izraelt a prédálóknak? Nemde az Örökkévaló, aki ellen vétkeztünk, akinek útjain nem akartak járni és akinek tanára nem hallgattak?
25 所以，他将猛烈的怒气和争战的勇力 倾倒在以色列的身上。 在他四围如火着起，他还不知道， 烧着他，他也不介意。
Kiöntötte tehát rá haragjának hevét és háború hatalmát az lánggal vette őt körül, de ő nem tudta, meggyújtotta, de nem vette szívére.
