希伯来书 6
1 所以，我们应当离开基督道理的开端，竭力进到完全的地步，不必再立根基，就如那懊悔死行、信靠 神、
Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek,
A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek. (aiōnios g166)
3 神若许我们，我们必如此行。
És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi.
4 论到那些已经蒙了光照、尝过天恩的滋味、又于圣灵有分，
Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit, (aiōn g165)
6 若是离弃道理，就不能叫他们从新懊悔了。因为他们把 神的儿子重钉十字架，明明地羞辱他。
És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt.
7 就如一块田地，吃过屡次下的雨水，生长菜蔬，合乎耕种的人用，就从 神得福；
Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta reá hulló esőt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért műveltetik, áldást nyer Istentől;
8 若长荆棘和蒺藜，必被废弃，近于咒诅，结局就是焚烧。
A mely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.
9 亲爱的弟兄们，我们虽是这样说，却深信你们的行为强过这些，而且近乎得救。
De ti felőletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb dolgokról vagyunk meggyőződve, ha így szólunk is.
10 因为 神并非不公义，竟忘记你们所做的工和你们为他名所显的爱心，就是先前伺候圣徒，如今还是伺候。
Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, melyet tanúsítottatok az ő neve iránt, mint a kik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek.
11 我们愿你们各人都显出这样的殷勤，使你们有满足的指望，一直到底。
Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazon buzgóságot tanusítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen.
12 并且不懈怠，总要效法那些凭信心和忍耐承受应许的人。
Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, a kik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.
13 当初 神应许亚伯拉罕的时候，因为没有比自己更大可以指着起誓的，就指着自己起誓，说：
Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött.
14 “论福，我必赐大福给你；论子孙，我必叫你的子孙多起来。”
Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged.
15 这样，亚伯拉罕既恒久忍耐，就得了所应许的。
És ekképen, békességestűrő lévén, megnyerte az ígéretet.
16 人都是指着比自己大的起誓，并且以起誓为实据，了结各样的争论。
Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és nálok minden versengésnek vége megerősítésül az eskü;
17 照样， 神愿意为那承受应许的人格外显明他的旨意是不更改的，就起誓为证。
Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,
18 借这两件不更改的事， 神决不能说谎，好叫我们这逃往避难所、持定摆在我们前头指望的人可以大得勉励。
Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet,
19 我们有这指望，如同灵魂的锚，又坚固又牢靠，且通入幔内。
Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonya és beljebb hatol a kárpítnál,
