创世记 42
1 雅各见埃及有粮，就对儿子们说：“你们为什么彼此观望呢？
És látá Jákób, hogy van gabona Égyiptomban és monda Jákób az ő fiainak: Mit néztek egymásra?
2 我听见埃及有粮，你们可以下去，从那里为我们籴些来，使我们可以存活，不至于死。”
És monda: Ímé hallom hogy Égyiptomban van gabona; menjetek le oda, és vegyetek onnan nékünk gabonát, hogy éljünk és ne haljunk meg.
3 于是，约瑟的十个哥哥都下埃及籴粮去了。
Leméne azért Józsefnek tíz bátyja Égyiptomba gabonát venni.
4 但约瑟的兄弟便雅悯，雅各没有打发他和哥哥们同去，因为雅各说：“恐怕他遭害。”
De Benjámint a József öcscsét nem bocsátá el Jákób az ő bátyjaival; mert mondá: Netalán veszedelem érhetné.
5 来籴粮的人中有以色列的儿子们，因为迦南地也有饥荒。
Elmenének tehát Izráel fiai gabonát venni az oda menőkkel együtt, mert éhség vala Kanaán földén.
6 当时治理埃及地的是约瑟；粜粮给那地众民的就是他。约瑟的哥哥们来了，脸伏于地，向他下拜。
József pedig az ország kormányzója vala, és ő árulja vala a gabonát a föld minden népének. Eljutának azért a József bátyjai, és arczczal a földre borúlának ő előtte.
7 约瑟看见他哥哥们，就认得他们，却装作生人，向他们说些严厉话，问他们说：“你们从哪里来？”他们说：“我们从迦南地来籴粮。”
Amint meglátá József az ő bátyjait, megismeré őket, de idegennek mutatá magát hozzájok, és kemény beszédekkel szóla nékik, mondván: Honnan jöttetek? Azok pedig mondának: Kanaán földéről jöttünk eleséget venni.
8 约瑟认得他哥哥们，他们却不认得他。
Megismeré pedig József az ő bátyjait, de azok nem ismerék meg őt.
9 约瑟想起从前所做的那两个梦，就对他们说：“你们是奸细，来窥探这地的虚实。”
És megemlékezék József az álmokról, a melyeket azok felől álmodott vala. És monda nékik: Kémek vagytok ti, kik azért jöttetek, hogy az ország védetlen részeit meglássátok.
10 他们对他说：“我主啊，不是的。仆人们是籴粮来的。
És mondának néki: Nem uram, hanem eleséget venni jöttek a te szolgáid.
11 我们都是一个人的儿子，是诚实人；仆人们并不是奸细。”
Mi mindnyájan egy ember fiai vagyunk: igaz emberek vagyunk. Soha nem voltak kémek a te szolgáid.
12 约瑟说：“不然，你们必是窥探这地的虚实来的。”
Ismét monda: Nem úgy van, hanem azért jöttetek, hogy az ország védetlen részeit meglássátok.
13 他们说：“仆人们本是弟兄十二人，是迦南地一个人的儿子，顶小的现今在我们的父亲那里，有一个没有了。”
Amazok mondának: Mi, te szolgáid, tizenketten vagyunk testvérek, egy embernek fiai, Kanaán földén; és ímé legkisebbikünk most atyánknál van, egyikünk pedig nincsen meg.
14 约瑟说：“我才说你们是奸细，这话实在不错。
József pedig monda nékik: Úgy van a mint néktek mondám: kémek vagytok.
15 我指着法老的性命起誓，若是你们的小兄弟不到这里来，你们就不得出这地方，从此就可以把你们证验出来了。
Ezzel lesztek próbára téve: Úgy éljen a Faraó, hogy ki nem mentek innen, míg ide nem jő a ti legkisebbik atyátokfia.
16 须要打发你们中间一个人去，把你们的兄弟带来。至于你们，都要囚在这里，好证验你们的话真不真，若不真，我指着法老的性命起誓，你们一定是奸细。”
Küldjetek el közűletek egyet, hogy hozza ide testvérteket; ti pedig fogva lesztek. Így lesz próbára téve beszédetek, hogy igaz járatban vagytok-é vagy nem? Úgy éljen a Faraó, hogy ti kémek vagytok.
17 于是约瑟把他们都下在监里三天。
Annakokáért fogságban tartá őket harmadnapig.
18 到第三天，约瑟对他们说：“我是敬畏 神的；你们照我的话行就可以存活。
Harmadnap pedig monda nékik József: Ezt cselekedjétek, hogy éljetek; az Istent én is félem.
19 你们如果是诚实人，可以留你们中间的一个人囚在监里，但你们可以带着粮食回去，救你们家里的饥荒。
Ha igaz emberek vagytok, maradjon fogva egyik testvéretek a ti tömlöczötökben, ti pedig menjetek el, vigyetek gabonát házaitok szükségére.
20 把你们的小兄弟带到我这里来，如此，你们的话便有证据，你们也不至于死。”他们就照样而行。
Legkisebbik atyátokfiát pedig hozzátok én hozzám, akkor igazolva lesznek beszédeitek és nem haltok meg. És aképen cselekedének.
21 他们彼此说：“我们在兄弟身上实在有罪。他哀求我们的时候，我们见他心里的愁苦，却不肯听，所以这场苦难临到我们身上。”
És mondának egymásnak: Bizony vétkeztünk mi a mi atyánkfia ellen, a kinek láttuk lelki szorongását, mikor nékünk könyörög vala, de nem hallgattunk reá; azért következett reánk ez a nyomorúság.
22 吕便说：“我岂不是对你们说过，不可伤害那孩子吗？只是你们不肯听，所以流他血的罪向我们追讨。”
Rúben pedig felele nékik, mondván: Avagy nem mondtam-é néktek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen, de ti nem hallgattatok reám. És ímé vérét is keresik rajtunk!
23 他们不知道约瑟听得出来，因为在他们中间用通事传话。
És nem tudják vala ők, hogy József érti őket, mert tolmács vala közöttük.
24 约瑟转身退去，哭了一场，又回来对他们说话，就从他们中间挑出西缅来，在他们眼前把他捆绑。
És elfordula tőlök és síra: Azután hozzájok fordula és szóla nékik, és visszatartá közűlök Simeont, és szemök láttára megkötözteté őt.
25 约瑟吩咐人把粮食装满他们的器具，把各人的银子归还在各人的口袋里，又给他们路上用的食物，人就照他的话办了。
És parancsola József, hogy töltsék meg edényeiket gabonával, és tegyék vissza pénzöket mindeniknek az ő zsákjába, és hogy adjanak nékik enni valót az útra; és így cselekedének velök.
26 他们就把粮食驮在驴上，离开那里去了。
És felveték gabonájokat szamaraikra és elmenének onnan.
27 到了住宿的地方，他们中间有一个人打开口袋，要拿料喂驴，才看见自己的银子仍在口袋里，
És egyik kioldá zsákját, hogy abrakot adjon szamarának a szálláson és meglátá az ő pénzét, hogy ímé zsákja szájában van az.
28 就对弟兄们说：“我的银子归还了，看哪，仍在我口袋里！”他们就提心吊胆，战战兢兢地彼此说：“这是 神向我们做什么呢？”
És monda az ő atyjafiainak: Visszatették az én pénzemet, és ímé zsákomban van. Akkor megrettene szívök, és remegve mondának egymásnak: Micsoda ez, a mit Isten cselekedett velünk?
29 他们来到迦南地、他们的父亲雅各那里，将所遭遇的事都告诉他，说：
És eljutának atyjokhoz Jákóbhoz Kanaán földére és mindazt elbeszélék néki a mi velök történt vala, mondván:
30 “那地的主对我们说严厉的话，把我们当作窥探那地的奸细。
Az a férfiú, annak a földnek ura, keményen szóla nékünk, és úgy bánt velünk, mintha az országot kémleltük volna.
31 我们对他说：‘我们是诚实人，并不是奸细。
És mondánk néki: Igaz emberek vagyunk, soha nem voltunk mi kémek.
32 我们本是弟兄十二人，都是一个父亲的儿子，有一个没有了，顶小的如今同我们的父亲在迦南地。’
Tizenketten vagyunk atyafiak, a mi atyánknak fiai, egyikünk nincs meg, legkisebbikünk pedig most atyánkkal van Kanaán földén.
33 那地的主对我们说：‘若要我知道你们是诚实人，可以留下你们中间的一个人在我这里，你们可以带着粮食回去，救你们家里的饥荒。
És monda nékünk az a férfiú, annak a földnek ura: Erről ismerem meg, hogy igaz emberek vagytok: egyik atyátokfiát hagyjátok nálam, a házaitok szükségére valót vigyétek, és menjetek el;
34 把你们的小兄弟带到我这里来，我便知道你们不是奸细，乃是诚实人。这样，我就把你们的弟兄交给你们，你们也可以在这地做买卖。’”
És hozzátok hozzám a ti legkisebbik atyátokfiát, akkor megtudom, hogy nem vagytok kémek, hanem igaz emberek; akkor visszaadom néktek a ti atyátokfiát, és ebben az országban kereskedhettek.
35 后来他们倒口袋，不料，各人的银包都在口袋里；他们和父亲看见银包就都害怕。
És lőn a mint zsákjaikat kiüresíték, ímé az ő csomó pénze mindeniknek zsákjában vala. A mint látták az ő csomó pénzeiket ők és az ő atyjok, megfélemlének.
36 他们的父亲雅各对他们说：“你们使我丧失我的儿子：约瑟没有了，西缅也没有了，你们又要将便雅悯带去；这些事都归到我身上了。”
És monda nékik az ő atyjok Jákób: Megfosztotok engem gyermekeimtől; József nincsen, Simeon sincsen. Benjámint is elviszitek? mindez engem ér!
37 吕便对他父亲说：“我若不带他回来交给你，你可以杀我的两个儿子。只管把他交在我手里，我必带他回来交给你。”
Akkor szóla Rúben az ő atyjának, mondván: az én két fiamat öld meg, ha meg nem hozom őt néked. Bízd az én kezemre őt, és én visszahozom néked.
Az pedig monda: Nem megy le oda az én fiam ti veletek, mert az ő bátyja megholt és ő maga maradt meg; ha veszedelem érné őt az úton, a melyen elmentek, ősz fejemet búba borítva bocsátanátok le a koporsóba. (Sheol h7585)
