撒迦利亞書 7
1 達理阿王四年九月，即「基色婁」月四日，上主的話傳給匝加利亞。
Történt Darjáves királynak negyedik évében, lett az Örökkévaló igéje Zekarjához, a kilenczedik hónap negyedikén: Kiszlévben.
2 由貝特耳派遺了官員撒辣責爾和他的侍從去向上主請示，
Küldte ugyanis Bét-Él Saréczert és Régem-Mélekhet meg embereit, hogy könyörögjenek az Örökkévalóhoz,
3 去問上主殿裏的司祭和q們 2我是否在五月裏仍要哭泣和齋戒，像我多年以來所作的一樣﹖」
hogy szóljanak az Örökkévaló, a seregek ura házához való papokhoz meg a prófétákhoz, mondván: Vajon sírjak-e az ötödik hónapban, megtartózkodással, amint tettem immár annyi év óta?
4 那時萬軍木的話傳給我說：
Akkor lett hozzám az Örökkévalónak, a seregek urának igéje, mondván:
5 「你向國全體民眾和司祭們說：你們在五月和七月齋戒哭泣，至今已七十年了，豈是為了我而齋戒嗎﹖
Szólj az ország egész népéhez és a papokhoz, mondván: Midőn böjtöltök és gyászt tartotok az ötödik és hetedik hóban – és pedig már hetven év óta – vajon nékem böjtöltök-e böjtölve?
6 你們幾時吃喝，豈不是為你們自己吃，為你們自己喝嗎﹖
S midőn esztek és midőn isztok, nemde ti vagytok az evők, és ti az ivók?
7 難道你們不知道，當耶路撒冷還有人安居，她四週的城邑，南部平原也有人居住時，上主藉先知們所宣佈的訓令嗎﹖」
Nemde tudjátok azon szavakat, melyeket hirdetett az Örökkévaló, az előbbi próféták által, mikor Jeruzsálem lakva volt és jólétben, meg városai körülötte, a Délvidék s az Alföld is lakva volt!
8 那時，上主有話傳給匝加利亞說：
És lett az Örökkévaló igéje Zekarjához, mondván:
9 「萬軍的上主這樣說：你們應照公正裁判，以仁義和友愛彼此相待；
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, mondván: Igaz ítélettel ítéljetek, s szeretetet és irgalmat míveljetek kiki testvérével.
10 不可欺壓寡婦和孤兒，外方人和貧窮人；不可心中圖謀惡事陷害人。
Özvegyet és árvát, jövevényt és szegényt ne fosztogassatok, és rosszat senki a testvére ellen ne gondoljatok ki szívetekben.
11 但是你們不肯聽從，硬著頭頸，充耳不聞。
De vonakodtak figyelni, makacs vállat mutattak és füleiket megnehezítették, úgy hogy nem hallottak;
12 他們使自己的心硬如金剛石，不聽從法律，和萬軍的上主以自己的神感動古先知們所發表的訓令，為此，萬軍的上主曾大發憤怒。
szívöket pedig gyémánttá tették, úgy hogy nem hallották a tant és a szavakat, melyeket küldött az Örökkévaló, a seregek ura az ő szellemével, az előbbi próféták által; és lett nagy harag az Örökkévaló, a seregek ura részéről.
13 那麼，就如我呼喚時，你們不肯聽；同樣他們呼喊時，我也不肯聽──萬軍的上主說──
És volt, valamint szólította, de nem hallgattak rá, úgy szólítottak ők, de nem hallgattam rájuk, mondja az Örökkévaló, a seregek ura;
14 因此，我把他們驅散到他們所不認識的各民族中，以致他們去後，國土荒廢，無人住來；他們竟使美好的土地變成了一片荒野。」
Vihar módjára szétszórtam őket mind a nemzetekhez, amelyeket nem ismertek, az ország pedig elpusztult ő utánok, járó-kelő nélkül; így tették pusztasággá a gyönyörűséges országot.
