詩篇 88
1 詠【哀怨歌】 科辣黑子孫的詩歌，交於樂官，悲調歌唱。 上主，我的天主，我白天禱告，我黑夜在您的面前哀號。
Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
2 願我的祈禱上前達您前，求您側耳聽我的呼喊。
jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol h7585)
4 我已被列在進入墳墓的人中，我已變成與無氣力的人相同。
Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
5 我的床榻舖在死人的中間，與葬於墳墓者的屍身作伴，您已不再記念他們，您已不再照顧他們。
a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
6 您把我放在極深的坑間，您把我置於黑暗和深淵。
Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
7 您的忿怒氣燄重壓著我，您的大浪巨濤苦害著我。
Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
8 您叫我的知己離我遠去，您使我被他們痛恨厭惡；我受他們拘留不得外出。
Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
9 我的眼睛痛苦而憔悴，上主，我天天在呼號著您，也把我的雙手向您舉起。
Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
10 難道您還要給死人發顯奇跡，或是去世的人會起來稱謝您？
A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
11 難道在墳墓裏還有人稱述您的仁慈，或者在陰府內還有人宣揚您的信義？
Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
12 難道在幽暗處能有人明瞭您的奇蹟？或者在遺忘區還有人曉得您的正義？
Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
13 但是上主，我現今呼號您，我的祈禱早晨上達於您；
Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
14 上主，您為什麼捨棄了我的靈魂？又為什麼向我掩起了您的慈容？
Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
15 我自幼受苦，幾乎死去，受您的威嚇，萬分恐懼；
Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
16 您的盛怒將我淹沒，您的威嚇使我死掉，
Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
17 像水一樣常環繞著我，由四周齊來緊圍著我。
Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
18 您使親友同伴將我離棄，黑暗成了我的家人知己。
Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
