詩篇 6
1 【懺悔的懇禱】 達味詩歌，交與樂官，和以絃樂，八度低音。 上主，求你不要在震怒中責罰我，不要在氣憤中懲戒我。
Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
2 上主，我的體力衰弱，求你憐恤我；上主，我的骨骸戰慄，求你醫治我；
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
3 我的靈魂萬分痛苦，上主，何時才能結束？
és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
4 上主，請你回來援助我，因了你的慈愛解救我。
Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? (Sheol h7585)
6 我已哭泣疲憊，每天夜裏，常以眼淚浸濕我的床鋪，常以鼻涕流透我的被褥。
Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
7 我的眼睛因憂傷而昏盲，為了仇敵眾多甚感惆悵。
Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
8 作奸犯科的人快快遠離我，因為上主聽見了我的悲號；
Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
9 上主俯允了我的哀告，上主悅納了我的祈禱。
Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
10 我的仇敵必要受辱驚慌，轉瞬之間必會含羞逃亡。
Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
