詩篇 3
1 【困苦人的祈禱】 達味詩歌，作於逃避其子阿貝沙隆時。 上主，迫害我的人，不可勝數! 攻擊我的人，成群結隊！
Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
2 很多人論及我說：天主絕不拯救他！
Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
3 但是你，上主，是圍護我的盾牌，是我的榮耀，常使我首昂頭抬。
De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
4 我一向上主大聲呼號，祂便從聖山上俯聽我。
Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
5 我躺下安睡，我又醒了，因為上主常扶持著我。
Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
6 雖有千萬人，向我圍攻，我一絲一毫也不驚恐。
Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
7 上主，請你興起奮發；我的天主，求你救拔，因為你擊破了我仇敵的腮頰，你打破眾惡人的門牙。
Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
8 救援之恩完全屬於上主；願你的百姓受你的祝福！
Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
