箴言 14
1 智慧的婦女，足以興家；愚昧的婦女，親手將家拆毀。
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 履行正路的人，敬畏上主；愛走曲徑的人，輕視上主。
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 愚昧人口中，有傲慢的根苗；智慧人的唇舌，是自己的保障。
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 沒有耕牛，沒有五穀；耕牛愈雄壯，收穫愈豐富。
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 忠實的證人，決不說謊；虛偽的證人，謊言連篇。
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 輕狂人求智，只屬徒然；明智人求知，卻很容易。
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 你應遠離愚昧的人，由他口中決得不到明哲。
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 明智人的智慧，在於審察自己的行徑；愚昧人的昏愚，在於自欺欺人。
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 罪孽住在愚昧人中，恩愛與正直人為伍。
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 心頭的愁苦，唯有自己知；心中的喜樂，他人無分享。
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 邪僻人的家庭，必遭破壞；正直人的帳幕，卻要興隆。
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 有些道路，看來正直；走到盡頭，卻是死路。
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 連在歡笑中，心亦有感傷；歡笑的結局，往往是痛苦。
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 變心的人，必自嘗其果；良善的人，必得其善報。
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 幼稚的人，有話必信；明智的人，步步謹慎。
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 智慧人戒避邪惡，愚昧人驕矜自負。
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 易怒的人，做事昏愚；慎思的人，事事含忍。
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 愚昧的人，以愚昧為基業；明智的人，以知識為冠冕。
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 歹徒將伏在善人面前，惡人將跪在義人門前。
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 貧窮的人，為親朋所厭；富貴的人，則高朋滿座。
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 藐視近人，便是犯罪；憐憫苦人，纔是有福。
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 陰謀邪惡的人，豈非走入歧途﹖策劃行善的人，必獲慈惠忠誠。
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 一切勞苦皆有利益；只有閒談，引人貧窮。
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 智慧人的冠冕，是他們的機智；愚昧人的冠冕，是他們的糊塗。
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 忠實的見證，救人性命；作假證的人，危害他人。
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 敬畏上主，是穩固的靠山；為他的子孫，也是個避難所。
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 敬畏上主，是生命的泉源，使人脫免死亡的羅網。
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 人民眾多，是君王的光榮；庶民缺少，是王侯的沒落。
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 緩於發怒的人，必甚有見識；脾氣暴躁的人，必大顯愚昧。
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 心平氣和，使身體康健；心懷嫉忌，使骨骸腐蝕。
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 欺壓窮人的，就是凌辱他的造主；憐恤苦人的，就是尊敬他的造主。
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 惡人因自己的邪惡，必被毀滅；義人因自己的正義，有所憑藉。
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 智慧居於哲人的心中，愚人的懷中一無所見。
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 正義能以興邦立國，罪惡卻使人民衰落。
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 明哲的臣僕，蒙受君王的寵幸；無用的臣僕，必遭君王的盛怒。
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
