尼希米記 5
1 那時，在人民和他們的婦女中，發生了喊冤的大聲音，控告自己的猶太同胞。
Lőn pedig nagy kiáltása a népnek és feleségeiknek az ő atyjokfiai, a zsidók ellen.
2 有人喊說：「我們應以我們的兒女作質，換取食糧，吃飯生活。」
Valának, a kik ezt mondják vala: Fiainkkal és leányainkkal együtt sokadmagunkkal vagyunk, nékünk gabona kell, hogy együnk és éljünk.
3 另有人喊說：「我們必須典當我們的田地、葡萄園和房屋，為在飢荒之中獲得食糧。」
És valának, a kik ezt mondják vala: Mind mezeinket, mind szőlőinket, mind házainkat zálogba kell adogatnunk, nékünk gabona kell, mert éhezünk.
4 還有人喊說：「我們應抵押我們的田地和葡萄園，去借錢給王納稅。
Viszontag valának, a kik ezt mondják vala: Kölcsön vettünk pénzt a király adójáért a mi mezeinkre és szőlőinkre;
5 然而我們的肉體與我們同胞的肉體一樣，我們的孩子與他們的孩子也相同，但我們必須叫我們的兒女去作奴婢，且有些女兒已做了奴婢；我們現下一無所能，因為我們的田地和葡萄園，已屬於別人了。」
És ímé, bár a mi testünk épen olyan, mint a mi atyánkfiainak testök, s a mi fiaink olyanok, mint az ő fiaik, mi nékünk mégis rabság alá kell adnunk fiainkat és leányainkat, sőt vannak már rabszolga leányaink is, és nincs erőnk arra, hogy őket megválthatnók, hisz mezeink és szőlőink másokéi már!
6 我一聽了他們的哀訴和這樣的話，很是悲憤。
Felette nagy haragra gerjedtem azért, mikor kiáltásukat s e dolgokat hallottam;
7 我考慮之後，遂譴責那些權貴和長官，向他們說：「你們每人竟向告自己的同胞索取重利。」為譴責他們，我召集了大會，
És magamba szállva, gondolkodtam erről, és megfeddém az előljárókat és főembereket, ezt mondván nékik: Ti a ti atyátokfiaival szemben uzsoráskodtok! És szerzék ő ellenök nagy gyűlést;
8 向他們說：「我們已費盡力量，贖回來了那些被賣給異民作奴隸的猶太同胞，難道你們又要賣你們的同胞，叫我們贖回來嗎﹖」他們不出聲，也不知如何回答。
És mondám nékik: Mi megváltottuk a mi atyánkfiait, a zsidókat, a kik a pogányoknak eladattak vala, a mi tehetségünk szerint; és ti is meg akarjátok venni a ti atyátokfiait, s ők nékünk adják el magokat?! És hallgatának és nem tudának felelni semmit.
9 我接著說：「你們作的這事實在不對! 為避免異民—我們仇敵的辱罵，你們豈不應懷著敬畏我們天主的心行事嗎﹖
És mondék: Nem jó dolog ez, a mit ti cselekesztek. Hát nem fogtok a mi Istenünk félelmében járni, hogy valahára ne gyalázzanak már minket a pogányok, a mi ellenségeink?
10 我和我的兄弟以及我的僕人，也都借給了他們銀錢和食糧。好罷! 我們都免除他們這債務罷!
Hiszen én, atyámfiai és legényeim is pénzt és gabonát kölcsönöztünk nékik; engedjük el, kérlek, e tartozást!
11 今天就應當歸還他們的田地、葡萄園、橄欖園和房屋，並歸還由借給他們的銀錢、食糧、酒、油所獲得的重利。」
Adjátok vissza, kérlek, nékik még ma az ő mezeiket, szőlőiket, olajkerteiket és házaikat; ennekfelette, a kölcsönadott pénznek, gabonának, bornak és olajnak századát engedjétek el.
12 他們答說：「我們都歸還給他們，不向他們索求什麼；你怎麼說；我們就怎麼行。」接著我叫了司祭來，另那些人起誓，按這話去行。
És felelének: Visszaadjuk és tőlök nem veszünk semmit; úgy cselekszünk, a mint te mondod. Ekkor egybehívám a papokat és megeskettetém őket, hogy e beszéd szerint fognak cselekedni.
13 我又拂拭衣襟說道：「願天主把一切不守這諾言的人，由他的房舍和他的財產中如此拂拭下去，直到將他拂拭淨盡。」全會眾都答說：「阿們。」同時又稱頌了上主。人民都履行了諾言。
Ruhámat is megrázám és mondék: Épen így rázzon ki az Isten minden embert az ő házából és vagyonából, és épen így legyen kirázatott és üres, valaki meg nem teljesíti e beszédet. És monda az egész gyülekezet: Ámen. És dícsérék az Urat, és e beszéd szerint cselekedett a nép.
14 此外，自從我被任命為猶大省長之日起，即自阿塔薛西斯王二十年至三十二年，十二年之久，我和我的兄弟從未食過省長的俸祿。
Sőt azon naptól fogva, melyen Júdának földére helytartójukul rendeltettem, Artaxerxes királynak huszadik esztendejétől fogva harminczkettedik esztendejéig, azaz tizenkét esztendeig, sem én, sem az én atyámfiai a helytartónak járó kenyeret nem evénk.
15 但是，在我以先的前任省長，苛待民眾，每天由民眾取四十「協刻耳」銀子，作為俸祿，並且他們的臣僕還壓迫民眾；而我因敬畏天主，並未如此行事。
Holott az előbbi helytartók, a kik én előttem valának, terhelék a népet és vevének tőlök kenyérért és borért negyven ezüst sikluson felül; sőt még legényeik is zsarnokoskodának a népen. De én nem cselekedém így az Isten félelme miatt.
16 雖然我也從事修建城垣的工程，但並未購置過田產；我的僕人也都聚集在那裏工作。
Sőt még e kőfalon is dolgoztam; mezőt sem szereztünk; s minden én legényeim egybegyűltenek ott a munkára.
17 有一百五十個猶太人和官員，在我那裏吃飯，還有從我們四周異民中，來到我們這裏的人。
Annakfelette a zsidók, továbbá a másfélszáz főember és a kik jőnek vala mi hozzánk a körültünk lakó pogányok közül, az én asztalomnál esznek vala.
18 每一天應備辦一頭牛，六隻肥羊和各種飛禽，這些都由我負擔；每天又要備置大量的酒；雖然如此，我仍未索求省長的俸祿，服役的事已為這民眾夠重的了。
A mit minden napra készítenek vala: egy ökröt, hat kövér juhot, és madarakat is készítének nékem, minden tíz napra vala mindenféle bor bőségesen; és mindemellett sem kivántam be a helytartó kenyerét, mert nehéz vala a szolgálat ezen a népen.
19 我的天主! 請記念我! 記念我為這民眾所行的一切，使我蒙福。
Emlékezzél meg rólam, én Istenem, javamra, mindarról, a mit én e néppel cselekedtem!
