< 約伯記 36 >
És folytatá Elihu, és monda:
2 你且等一會,容我教導你,因為為天主,我還有些話要說。
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 的確,天主寬宏大量,決不藐視任何人,並且有廣大的同情心。
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 他也不剝奪義人的權利。他使君王永久坐在寶座上,但是他們卻驕矜自大;
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 故此,當他們一旦被鎖鏈束縛,被痛苦的繩索所繫,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 天主就向他們指明他們的惡行,和他們所誇耀的過犯,
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 開啟他們的耳朵,以聽訓戒,囑咐他們離開邪惡。
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 如果他們服從順命,便能幸福地度過歲月,能安樂地享受天年。
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 心術敗壞的人,憤怒填胸,縱被囚禁,仍不呼求救助;
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 所以天主藉痛苦拯救受難的人,以患難開啟他們的耳鼓。
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 他也要救你擺脫災難,領你到廣闊自由之地,在你桌上常擺滿肥饌美味;
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 無如你判斷與惡人完全一樣,那麼懲罰和判案必集於你身。
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 小心! 不要讓忿怒引你肆口謾罵,也不要為重罰讓你離棄正道。
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 小心! 別傾向不義,因為這正是你遭難的真正原因。
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 天主何其偉大,我們不能理解! 他的歲數,無法考究。
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 但誰能明瞭雲彩怎樣散布,天幕中怎樣發出隆隆之聲﹖
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.