約伯記 19
1 約伯回答說：
Felelt Jób és mondta:
2 你們叫我的心悲傷，說話苦惱我，要到何時﹖
Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
3 你們侮辱我，已有十次之多，苛待我卻不知羞愧。
Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
4 我若實在錯了，錯自由我承當。
De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
5 如果你們真要對我自誇，證明我的醜惡，
Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
6 你們應當知道：是天主虐待了我，是他用自己的羅網圍困了我。
tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
7 我若高呼說：「殘暴，」但得不到答覆；我大聲呼冤，卻沒有正義。
Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
8 他攔住我的去路，使我不得過去，使黑暗籠罩著我的去路。
Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
9 他奪去了我的光榮，摘下了我頭上的冠冕；
Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
10 他四面打擊我，使我逝去；拔除我的希望，猶如拔樹。
Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
11 他對我怒火如焚，拿我當作他的仇敵。
Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
12 他的軍隊一齊開來，修好道路攻擊我，圍著我的帳幕紮營。
Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
13 他使我的弟兄離棄我，使我的知己疏遠我。
Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
14 鄰人和相識者都不見了，寄居我家的人都忘了我。
Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
15 我的婢女拿我當作外人，視我如一陌生人。
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
16 我呼喚僕人，他不回答；我必須親口央求他。
Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
17 我的氣味使妻子憎厭，我的同胞視我作臭物。
Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
18 連孩子們也輕慢我，我一起來，他們就凌辱我。
Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
19 我的知交密友都憎惡我，我所愛的人也對我變了臉。
Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
20 我的骨頭緊貼著皮，我很徼幸還保留牙床。
Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
21 我的朋友，你們可憐可憐我罷! 因為天主的手打傷了我。
Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
22 你們為何如同天主一樣逼迫我，吃了我的肉還不知足呢﹖
Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
23 惟願我的話都記錄下來，都刻在銅板上；
Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
24 用鐵鑿刻在鉛版上，永遠鑿在磐石上。
vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
25 我確實知道為我伸冤者還活著，我的辯護人要在地上起立。
De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
26 我的皮膚雖由我身上脫落，但我仍要看見天主；
S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
27 要看見他站在我這一方，我親眼要看見他，並非外人；我的五內因熱望而耗盡。
A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
28 如果你們說：「我們怎能難為他﹖怎能在他身上尋到這事的根由﹖」
Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
29 你們應當害怕刀劍，因為報復罪惡者是刀劍；如此你們知道終有一個審判者。
rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
