< 約伯記 13 >
1 的確,這一切我親眼見過,我親耳聽過,是我熟悉的事。
Lám, mindet látta szemem, hallotta fülem s meg értette.
Tudástokhoz képest tudom én is, nem esem messze tőletek.
Azonban én a Mindenhatóval beszélnék s Istennel szemben védekezni kívánok.
Azonban ti hazugsággal tapasztók vagytok, semmit se gyógyítók mindnyájatok.
Vajha hallgatva hallgatnátok, s az bölcseségül lenne nektek!
Halljátok csak védekezésemet s ajkaim pörlésére figyeljetek.
Istenért beszéltek-e jogtalanságot és érte beszéltek csalárdságot?
Személyét tekintitek-e, avagy Istenért pöröltök?
9 他揭穿了你們,難道為你們有益﹖難道你們能欺騙他如人之欺騙人﹖
Jó lesz-e, midőn kikutat benneteket, avagy mint embert ámítanátok, ámítjátok őt?
Feddve fedd majd titeket, ha titokban személyt válogattok.
11 他的尊嚴能不使你們恐怖﹖他的威嚇能不落在你們身上﹖
Nemde a fensége megrémítene benneteket, s rátok esne rettentése?
12 你們的古諺都是些腐朽之談,你們的答辯都是些泥製的盾牌。
Emlékmondásaitok hamu-példázatok, akár agyag-magaslatok a ti magaslataitok.
13 你們且住口,讓我來發言:不要管我有什麼遭遇。
Hallgassatok el előttem, hadd beszélek én, essék meg rajtam bármi is!
14 我已將我的肉放在我的牙齒中,已將我的性命放在我手中;
Bármiképpen – fogaim között viszem húsomat, s lelkemet tenyeremre teszem.
Lám, megöl engem: várakozom ő rá; csak útjaimat védeném arcza előtt.
Az is segítségemre való, hogy színe elé nem juthat képmutató.
Hallva halljátok szavamat és közlésemet füleitekkel.
Íme, kérlek, elrendeztem a jogügyet, tudom, hogy nekem lesz igazam.
Ki az, ki perbe száll velem, mert most ha hallgatnom kell, kimúlok.
Csak kettőt ne tégy velem, akkor színed elől nem rejtőzöm el:
21 請將你的手由我身上撤回,莫讓你的威嚴恐嚇我。
Kezedet távolítsd el rólam, és ijesztésed ne rémítsen engem;
22 那時你若召喚,我必回答;或者我說,你回答我。
aztán szólíts és én felelek, vagy beszélek én s te válaszolj nekem.
23 我的邪惡罪過,究有多少﹖讓我認識我的過犯和罪過。
Mennyi bűnöm és vétkem van nekem, bűntettemet és vétkemet tudasd velem!
Miért rejted el arczodat és ellenségednek tekintesz engem?
25 難道你要喝走被風吹落的樹葉,要追逐已枯乾的碎湝﹖
Vajon elhajtott levelet riasztasz-e, és száraz tarlót üldözöl?
26 你寫下了我受苦的判詞,使我承當我青年時的罪過。
Hogy keserűségeket irsz föl ellenem s örökölteted velem ifjúkorom bűneit;
27 你把我的腳縛在木樁上,窺察我的一切行動,又為我的腳步劃定界限。
és karóba tested lábaimat, megvigyázod mind az ösvényeimet, lábaim gyökerei köré húzod jeledet.
És ő mint a rothadék szétmállik, mint ruha, melyet moly emésztett: