以賽亞書 6
1 烏齊雅王逝世那年，我看見吾主坐在崇高的御座上，他的衣邊拖曳滿殿。「
A mely esztendőben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot;
2 色辣芬」侍立在他左右，各有六個翅膀：兩個蓋住臉，兩個蓋住腳，兩個用來飛翔。
Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettővel orczáját fedé be, kettővel lábait fedé be, és kettővel lebegett;
3 他們互相高呼說：「聖！聖！聖！萬軍的上主！他的光榮充滿大地！」
És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!
4 由於呼喊的聲音，門限的基石也震撼了；殿宇內充滿了煙霧。
És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füsttel.
5 我遂說：「我有禍了！我完了！因為我是個唇舌不潔的人，住在唇舌不潔的人民中間，竟親眼見了君王－－萬軍的上主！」
Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim!
6 當時有一個「色辣芬」飛到我面前，手中拿著鉗子，從祭壇上取了一塊火炭，
És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, a melyet fogóval vett volt az oltárról;
7 接觸我的口說：「你看，這炭接觸了你的口唇，你的邪惡已經消除，你的罪孽已獲赦免！」
És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett.
8 那時我聽見吾主的聲音說：「我將派遣誰呢﹖誰肯為我們去呢﹖」我回答說：「我在這裏，請派遣我 ！」
És hallám az Úrnak szavát, a ki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: Ímhol vagyok én, küldj el engemet!
9 他說：「你去對這民族說：你們聽是聽，但不明白；看是看，卻不理解。
És monda: Menj, és mondd ezt e népnek: Hallván halljatok és ne értsetek, s látván lássatok és ne ismerjetek;
10 你要使這民族的心遲鈍，使他們的耳朵沉重，使他們的眼睛迷矇，免得他們的眼睛看見，耳朵聽見，心裏覺悟而悔改，獲得痊癒。」
Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon.
11 我追問說：「吾主！要到幾時呢﹖」他回答說：「直到城邑變成廢墟，沒有居民，房屋無人居住，田地變為荒蕪。」
És én mondék: Meddig lészen ez Uram?! És monda: Míg a városok pusztán állanak lakos nélkül, és a házak emberek nélkül, s a föld is puszta lészen;
12 上主必將人民遷到遠方，本地區荒蕪異常。
És az Úr az embert messze elveti, s nagy pusztaság lészen a földön;
13 境內雖只留下十分之一，還要遭受摧殘；就如松樹和樟樹在伐倒後，尚留有餘幹，聖善的苗裔將由這餘幹產生。
És ha megmarad még rajta egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen!
