以賽亞書 17

1 有關大馬士革的神諭：看，大馬士革不再成為城市，將變為一堆廢墟。

Jövendölés Damaskus ellen. Ímé Damaskus városa elpusztíttatik, és romok halmává lesz;

2 她的城邑將永被遺棄，成為羊群的牧場；牠們偃臥在那裏，無人驚擾。

Aróer városai elhagyatnak, és barmokéi lesznek, a melyek ott fognak nyugodni háborítatlanul.

3 厄弗辣因的保壘將被撤除，大馬士革的主權將要消失，阿蘭的遺民將如以色列子民的光榮－－萬軍上主的斷語。

És vége lesz Efraim erősségének, és Damaskus királyságának; Siria maradéka úgy jár, mint az Izráeliták dicsősége, ezt mondja a seregeknek Ura.

4 到那天，雅各 伯的光榮必要衰落，他肥滿的身軀必要消瘦。

És lesz ama napon: megvékonyul a Jákób dicsősége, és húsa kövérsége megösztövéredik.

5 將如收割的人一手在抱麥稈，一手在割麥穗；又如人摘取葡萄，或在勒法因山谷採打橄欖樹，

És lészen, mint mikor az arató összefogja a gabonát és a kalászokat kezével learatja, és lészen, mint mikor valaki kalászokat szed össze a Refáim völgyében;

6 上面總有些殘粒剩下，或兩三粒留在樹梢，或四五個留在果樹的枝梢上－－上主，以色列的天主的斷語。

És csak mezgérlés marad belőlök, mint az olajfa megrázásakor két-három bogyó az ágak hegyén, négy-öt a gyümölcsfának lombjai közt, így szól az Úr, Izráel Istene.

7 到那天，人必仰望自己的造主，眼睛必要注視以色列的聖者。

Ama napon Teremtőjére tekint az ember, és szemei Izráel Szentjére néznek;

8 再不願觀看他親手所造的祭壇；也不再顧盼他手指所製的「阿舍辣」和太陽柱。

És nem tekint az oltárokra, kezeinek alkotmányára, és a miket ujjai csináltak, nem nézi azokat, a berkeket és a nap-oszlopokat.

9 到那天，你的堅城，將如希威人和阿摩黎人在以色列子民前所放棄的地域，成為一片荒野，

Erős városai olyanok lesznek ama napon, mint elhagyott erdő és hegytető, a melyeket elhagytak volt Izráel fiai előtt, és pusztasággá lesznek.

10 因為你忘卻了拯救你的天主，不懷念作你避難所的磐石。為此，你雖栽種阿多尼花木，種植異鄉的枝條；

Mert elfelejtkeztél megszabadító Istenedről, és nem emlékeztél meg erős kőszáladról, ez okért ültetél gyönyörűséges ültetéseket, és idegen vesszőt plántáltál beléjök;

11 你縱然在一日之間使你所栽種的生長，清晨使你所種植的開花，但是收穫卻消失在患難和絕望痛苦的日子中。

A mely napon elültetted, körül sövényezéd és reggelre magodat felvirágoztatád: de nem lészen aratás sebeidnek és nagy fájdalmadnak napján!

12 靜聽！許多民族在喧嚷，喧嚷得有如海嘯；好多百姓在咆哮，咆哮得有如汪洋的怒號。

Jaj a sok nép zúgásának, a kik úgy zúgnak, mint a tenger zúgása, és a népségek háborgásának, a kik háborognak, mint erős vizek!

13 然而上主一叱責，他必飄逸遠逃，有如為颶風捲去山上的禾湝，有如旋風前的薊絮。

A népségek, mint sok vizek háborgása, úgy háborognak, de megdorgálja azt és elfut messzire, és elragadtatik, mint a hegyek polyvája szél előtt és mint pozdorja a forgószél előtt;

14 晚間盡是恐怖；天還未亮，已無蹤影！這是掠奪我們者的份子，搶劫我們者的命運。

Estvének idején rémülés száll reájok és minekelőtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmok pusztítóinknak és sorsok rablóinknak!