哈巴谷書 3
1 哈巴谷的禱詞。調寄「流離之歌。」
Habakuk próféta könyörgése a sigjónóth szerint.
2 上主，我聽到了你的報道；上主，我見到你的作為；求你在歲月的過程中，彰顯你的作為，求你在歲月的過程中，宣佈出來! 但願你發怒時，也懷念仁慈。
Uram, hallám, a mit hirdettél, és megrettenék! Uram! Évek közepette keltsd életre a te munkádat, évek közepette jelentsd meg azt! Haragban emlékezzél meg kegyelmességről!
3 天主自特曼而來，聖者由帕蘭山而至(休止)；衪的威嚴遮蓋諸天，衪的榮耀充滿地。
Isten a Témán felől jön, és a Szent a Párán hegyéről. (Szela) Dicsősége elborítja az egeket, és dícséretével megtelik a föld.
4 衪的光輝明輝如日；衪手中射出的光芒，蘊藏著衪的威能。
Ragyogása, mint a napé, sugarak támadnak mellőle; és ott van az ő hatalmának rejteke.
5 瘟疾在衪面前開路，熱症隨衪的足後。
Előtte döghalál jár, és nyomaiban forró láz támad.
6 衪一停立，大地就動搖；衪一注視，萬民就戰慄；太古的山嶽崩裂，久遠的丘陵沉沒；衪自永遠即在其上行走。
Megáll és méregeti a földet, pillant és megrendíti a népeket, az örökkévaló hegyek szétporlanak, elsüllyednek az örökkévaló halmok; az ő ösvényei örökkévalók!
7 我曾見雇商的帳幕恐慌，米德揚的帳幕震勫。
Bomlani látom Khusán sátrait, reszketnek a Midián-föld kárpitjai!
8 上主! 當你騎著馬，乘著凱旋車時，是否是向河流發怒﹖或是向海洋洩憤﹖
A folyók ellen gerjedt-é fel az Úr? Vajjon a folyókra haragszol-é, vagy a tengerre bőszültél-é fel, hogy lovaidon és diadal-szekereiden robogsz?
9 你抽出了你的弓弩，囊中裝滿了箭羽(休止)；你劈地成河，
Csupasz, meztelen a te kézíved, a törzseknek esküvéssel tett igéret szerint! (Szela) A föld folyókat ömleszt.
10 叢山見你而戰慄；驟雨由雲中降下，深潚發出巨響，太陽齔了昇起，
Látnak téged és megrendülnek a hegyek, gátat tör a víz-ár, harsog a hullám, és magasra emeli karjait.
11 月亮停於居所：這是因了你放射箭羽的光芒，你槍矛閃爍的光亮。
A nap és hold megállnak helyökön czikázó nyilaid fényétől és ragyogó kopjád villanásától.
12 你懷怒踏遍大地，含恨蹂躝了萬邦。
Haragodban eltaposod a földet, búsultodban szétmorzsolod a nemzeteket.
13 你出征是為了你的百姓，是為了你的受傅者；你折毀了惡人的屋頂，使屋基露出，直到磐石(休止)
Kiszállsz néped szabadítására, fölkented segítségére; szétzúzod a főt a gonosznak házában; nyakig feltakarod az alapjait. (Szela)
14 你用箭他戰士的頭，因為他們衝來要驅散我們，且高興的有如在暗中吞食貧民的人。
Saját dárdájával vered át az ő vezéreinek fejét, a kik berohannak, hogy szétszórjanak engem; ujjonganak, hogy rejtekében emészthetik meg a szegényt.
15 你卻將他的戰馬投入深海，投入多水的沼澤中。
Lovaiddal megtaposod a tengert, a nagy vizek hullámait.
16 我一聽見，我的我的臟腑發抖；對此消息，我的口脣打顫；痲痺侵入 下骨骸，我的步伐在我下面已零亂。我在靜待那因難的日子，因為那日子必要臨於進攻我們的民族身上。
Hallám és reszket a bensőm, a szózatra remegnek ajkaim; porladni kezdenek csontjaim, reszketnek lábaim: hogy nyugton legyek a nyomorúság napján, a mely feljön a népre, mely megsanyargatja azt.
17 縱然無花果樹不發芽，葡萄樹不結實，橄欖樹一無所產，麥田不出產食糧，羊棧內沒有羊，牛欄中沒有牛，
Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban.
18 我仍然喜樂於上主，歡欣於我的救主天主。
De én örvendezni fogok az Úrban, és vígadok az én szabadító Istenemben.
19 我主上主是我的力量，衪使我的腳有如鹿腳，引我在高處步行。──交於樂官，和以絃樂。
Az Úr Isten az én erősségem, hasonlókká teszi lábaimat a nőstény szarvasokéihoz, és az én magas helyeimen jártat engemet! Az éneklőmesternek, az én hangszereimmel.
