傳道書 2
1 我心下自語：「來，試一試快樂，享受一下福樂! 」看，這也是空虛。
Mondtam én szívemben: jer csak, hadd kisértelek meg az örömmel és élvezd a jót! És íme, ez is hiúság.
2 我稱歡笑為「瘋狂，」我對喜樂說：「這有何用﹖」
A nevetésről mondtam: eszelős, és az örömről: mit tesz az?
3 我遂決意喝酒以使我的肉身暢快，－－但我的心仍為智慧所引導，並決意迷於狂妄的事，直到我看清，世人在天下一生有限的歲月中所做的事，有什麼好處為止。
Vizsgálódtam szívemben, hogy jó1 tartom borral testemet – szívem pedig bölcsességgel vezet – s megragadom a balgaságot, mígnem látom, mi a jó az ember fiai számára, a mit cselekedjenek az ég alatt életük napjai tartamára?
4 我於是擴大我的工程：為自己建造宮室，栽植葡萄園，
Nagy műveimet megalkottam: építettem magamnak házakat, ültettem magamnak szőlőket;
5 開闢園囿，在其中栽植各種果樹，
készítettem magamnak kerteket és parkokat és ültettem bennük mindennemű gyümölcsfát;
6 挖掘水池，以澆灌在生長中的樹木。
készítettem magamnak víztavakat, hogy megáztassak belőlük fákat sarjasztó erdőt.
7 買了奴婢，還有在家中出世的僮僕，又有許多牛羊，多過我以前住在耶路撒冷的人。
Vettem szolgákat és szolgálókat, házban szülöttjeim is voltak nekem; jószágom is volt marhában és júhban, több mint mindazoknak, kik előttem voltak Jeruzsálemben.
8 我還聚斂了大批金銀，及各王候各省份的財寶；擁有許多歌唱的男女，無數的嬪妃，以及人間所有的享受。
Gyűjtöttem magamnak ezüstöt és aranyat is, királyoknak meg a tartományoknak kincsét; szereztem magamnak énekeseket és énekesnőket, és az ember fiainak gyönyörűségét: asszonyt meg asszonyokat.
9 我雖如此富有，超過以往住在耶路撒冷的人，但我仍沒有喪失智慧。
S nagygyá lettem és gyarapodtam inkább mindazoknál, kik előttem voltak Jeruzsálemben; bölcsességem is megmaradt nekem.
10 凡我眼所希求的，我決不加以拒絕；凡我心所願享受的快樂，我決不加以阻止；因為我的心對我的一切勞苦工作，實在滿意；其實，這也是我由勞苦工作應得的報酬。
S mind azt, a mit kivántak szemeim, nem vontam meg tőlük, nem tartottam vissza szívemet semmi örömtől, mert szívem örűlt minden fáradságom által; hisz ez volt osztályrészem minden fáradságomból.
11 但當我回顧我所作的一切工作，以及工作時所受的勞苦，看，一切都是空虛，都是追風；在太陽之下，毫無裨益。
Fordúltam én mind a tetteim felé, melyeket kezeim cselekedtek és a fáradság felé, melylyel munkálkodva fáradtam: s íme, minden hiúság és szélnek hajhászása, és nincsen nyereség a nap alatt.
12 我又回顧觀察智慧、瘋狂和昏愚；那繼位作君王的人能做什麼﹖只能做已做過的事。
És fordultam én, hogy nézzem a bölcseséget, az eszelősséget meg a balgaságot; mert mit tehet az ember, a ki majd a király után jön: azt, a mit már rég tettek!
13 我看透智慧勝於昏愚，像光明勝於黑暗。「
Láttam én, hogy van elsőbbsége a bölcseségnek a balgaság fölött, a milyen a világosság elsőbbsége a sötétség fölött.
14 智者高瞻遠矚，愚者卻在黑暗中摸索。」但我也知道：二者都要遭遇同樣的命運。
A bölcsnek – fejében a szemei, de a balga sötétségben jár; de azt is tudom én, hogy azon egy eset esik meg mindnyájukon.
15 我心中自問：「愚人的命運，我也會遇到，為什麼我要更明智﹖」我遂下結論說：「這也是空虛。」
Mondottam én szivemben: A milyen a balgának esete, úgy esik meg velem is; miért lettem én tehát akkor kíválóan bölcscsé? Beszéltem hát szívemben, hogy ez is hiúság!
16 因為智者和愚者，同樣不為人常久記念，早晚有一天都要被人遺忘。可惜，智者和愚者同樣死去!
Mert nincs megemlékezés a bölcsről a balgával együtt, örökre; mivel hogy a jövendő napokban rég el lesznek felejtve mind, s miképen hal meg a bölcs a balgával együtt!
17 於是我惱恨生命，因為太陽之下所發生的事，無非使我煩惱，因為全是空虛，都是追風。
Meggyülöltem tehát az életet; mert rossznak tetszett nekem a dolog, mely történt a nap alatt; mert mind hiúság és szélnek hajhászása.
18 我憎恨我在太陽下所受的勞苦，因為我要將勞苦所得，留給我的後人。
Meggyűlöltem én minden fáradságomat, melylyel fáradtam a nap alatt, hogy ráhagyjam azon emberre, ki utánam lesz;
19 他是智是愚，有誰知道；但他一定要主管我在太陽下，以智慧所辛苦經營的一切工作：這也是空虛。
hisz ki tudja, bölcs lesz-e, vagy balga? Pedig uralkodni fog minden fáradságomon, melylyel fáradtam és melynél bölcs voltam a nap alatt. Ez is hiúság!
20 我回顧我在太陽下所受的一切勞苦，就灰心失望。
S megfordultam én, hogy csüggedtté tegyem szívemet mindazon fáradságért, melylyel fáradtam a nap alatt.
21 因為有人以智慧、學問和才幹勞作得來的，卻應留給那未曾勞作的人，作為產業：這也是空虛和大不幸。
Mert van ember, kinek fáradsága volt bölcseséggel és tudással és ügyességgel, és oly embernek, a ki nem fáradott vele, adja oda osztályrészeűl. Ez is hiúság és nagy baj!
22 人在太陽下所受的一切勞苦，以及痛心的事，究竟有什麼裨益﹖
Mert mi jut az embernek minden fáradságáért és szívének törekedéséért, melylyel ő fáradozik a nap alatt?
23 其實，人天天所有的事務，無非是悲苦和煩惱；而且夜裏，心也得不到安息：這也是空虛。
Mert mind a napjai fájdalmak, és boszúság az ő bajlódása; éjjel sem nyugszik az ő szíve. Ez is hiúság!
24 人除了吃喝和享受自己勞作之所得以外，別無更好的事。我也看透了：這是從天主手裏來的。
Nincs jobb az ember számára, mint hogy egyék és igyék és jót élveztessen lelkével az ő fáradságáért; ez is, úgy láttam én, Isten kezétől van.
25 因為離了天主，誰能有吃的，誰能有所享受﹖
Mert ki ehet s ki süröghet énnálam különben?
26 天主原把智慧、學問和歡樂，賜給他所喜愛的人。至於罪人，天主將積蓄貯藏財物的勞苦加於他身上，好將一切財物留給天主所喜愛的人：這也是空虛，也是追風。
Mert az embernek, a ki őelőtte jó, adott bölcseséget és tudást meg örömet, de a vétkesnek adott bajlódást, hogy gyűjtsön és felhalmozzon, hogy oda adja annak, a ki Isten előtt jó. Ez is hiúság és szélnek hajhászata.
