< 使徒行傳 27 >

1 定了要我們坐船往義大利去,就將保祿和一些別的囚犯,交給皇家營裏的一個百夫長,他名叫猶里約。
Amikor pedig eldöntötték, hogy mi Itáliába hajózzunk, átadták mind Pált, mind néhány más foglyot egy Juliusz nevű századosnak a császári seregből.
2 有一隻由阿得辣米特來的船,要開往亞細亞沿岸一帶地方去。我們上去,便開了船,同我們一起的,還有馬其頓的得撒洛尼人阿黎斯塔苛。
Beszálltunk hát egy Adramittiumból való hajóba, és az Ázsia mentén fekvő helyeket akarva behajózni, elindultunk. Velünk tartott a macedóniai Arisztárkhosz, aki Thesszalonikából való.
3 第二天,我們在漆冬靠了岸,猶里約優待保祿,准他到朋友那裏去獲得照應。
Másnap megérkeztünk Szidónba. Juliusz emberséggel bánt Pállal, megengedte, hogy barátaihoz elmenjen, és azok gondoskodjanak róla.
4 我們又從那裏開了船,因為是逆風,便沿塞浦路斯背風的海面航行,
Onnan elindulva Ciprus alatt eveztünk el, mivel ellenszél volt.
5 橫渡基里基雅和旁非里雅一帶的海面,便到了里基雅的米辣。
A Cilicia és Pamfília mellett levő tengeren átevezve eljutottunk a líciai Mirába.
6 百夫長在那裏找到一隻由亞歷山大里亞來,要開往義大利的船,便叫我們上了那船。
Mivel ott a százados egy Itáliába menő alexandriai hajót talált, abba szállított be minket.
7 我們一連多日緩慢航行,僅到了克尼多對面,因為風阻止我們,我們就靠著克里特背風的海面,在撒耳摩訥旁邊航行,
Több napon át azonban lassan hajóztunk, és nehezen érkeztünk el Knidosz elé. Mivel nem engedett bennünket odajutni a szél, elhajóztunk Kréta alatt, Szalmóné mellett,
8 我們沿岸而行,方纔來到一個名叫良港的地方,拉撒雅城就在附近。
és nagy üggyel-bajjal elhajózva mellette, eljutottunk egy helyre, melyet Szépkikötőknek neveznek, melyhez közel volt Lázea városa.
9 歷時既久,航海已很危險,因為禁食節已過了,保祿就勸告他們說:
Mivel pedig sok idő múlt el és a hajózás már veszedelmes volt, mivel a böjt is elmúlt már, Pál intette őket:
10 「諸位同人!我看這次航行,不但貨物和船,就是連我們的性命,也將要遭受災害和重大的損失。」
„Férfiak, látom, hogy nemcsak a teherre és a hajóra, hanem a mi életünkre nézve is veszélyes lesz ez a hajózás.“
11 可是,百夫長寧信從舵手和船主,不聽保祿所說的話。
De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott.
12 又因為這港口不適於過冬,大多數人便提議由這裏開船,或者能到腓尼斯去過冬,腓尼斯是克里特的一個港口,面朝西南和西北。
Mivel pedig az a kikötő telelésre nem volt alkalmas, a többség azt határozta, hogy hajózzanak el onnan is, hátha valami módon eljutnak Főnixbe, Kréta kikötőjébe, mely délnyugat és északnyugat felé néz, ahol áttelelhetnének.
13 那時,南風徐徐吹來,大家以為對目的地已有了把握,就起錨沿著克里特航行。
Mivel pedig déli szél kezdett lassan fújni, azt gondolták, hogy feltett szándékuknak uraivá lettek, elindultak s Kréta közelében hajóztak el.
14 可是,過了不久,有一種稱為「東北風」的颶風,向島上衝來。
Nem sokára azonban viharos szélvész csapott le oda, amelyet észak-keleti szélnek neveznek.
15 船被颶風捲去,不能頂風而行,我們只好任風飄流。
Mikor pedig az a hajót magával ragadta, és nem bírt a széllel szembe menni, nekieresztve sodortattunk tovább.
16 當我們貼著一個名叫克勞達小島的背風處疾駛時,纔能將小艇把持住,
Mikor pedig egy kis sziget alá futottunk, melyet Klaudának hívnak, alig bírtuk hatalmunkba keríteni a csónakot.
17 水手們把小艇拉上來,用纜索把船綁好、又怕撞在敘爾提淺灘上,便落下船具,這樣任船飄蕩。
Miután ezt felvonták, védőintézkedéseket tettek: alul átkötözték a hajót, és mivel féltek, hogy zátonyra bukkannak, leeresztették a vitorlát, és úgy sodródtak tovább.
18 我們被風浪巔簸得太厲害,第二天我們便將貨物拋去;
Amikor pedig a szélvész nagyon hányt-vetett bennünket, másnap a hajóterhet kidobálták.
19 第三天他們又親手把船上的用具也拋棄了。
Harmadnap tulajdon kezeinkkel szórtuk ki a hajó felszerelését.
20 好多天看不見太陽,看不見星辰,狂暴的風仍不見小,從此我們獲救的希望,全都消失了。
Amikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, életben maradásunk minden reménysége elveszett.
21 眾人好久已沒有吃飯,保祿便站在他們中間說:「諸位同人,你們本該聽我的話,不該從克里特開船,而遭受這場災害和損失。
Amikor pedig már hosszú ideje nem ettek, akkor Pál felállt közöttük, és ezt mondta: „Az lett volna a jó, ó férfiak, hogy engedelmeskedve nekem, nem indultunk volna el Krétából, és elkerültük volna ezt a bajt és kárt.
22 雖然如此,我現在仍勸你們放心,因為除這隻船外,你們中沒有一個會喪命的,
Én azonban mostanra nézve is intelek benneteket, hogy jó reménységben legyetek, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó.
23 因為我所歸屬和所事奉的天主的使者,今夜曾顯現給我,
Mert ma éjjel mellém állt az Istennek az angyala, akié vagyok, akinek szolgálok is,
24 說保祿! 不要害怕,你必要站在凱撒面前。看,一切和你同船的人,天主都已賜給你了。
és ezt mondta: Ne félj Pál, neked a császár elé kell állnod. És íme az Isten ajándékba adta neked mindazokat, akik veled hajóznak.
25 因此,諸位同人!請放心好了,因為我信天主對我怎樣說,也必怎樣成就;
Ezért jó reménységben legyetek, férfiak! Mert hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, amint nekem megmondta.
26 不過我們必要擱淺在一個島上。」
Egy szigetre kell kivetődnünk.“
27 到了第十四天夜裏,我們在亞得里亞海飄來飄去;約在半夜時分,水手們猜想離一處陸地近了,
Amikor pedig eljött a tizennegyedik éjszaka, amióta az Adrián hányódtunk, éjféltájban észrevették a hajósok, hogy valami szárazföldhöz közeledünk.
28 便拋下測鉛,得知水深二十尋;隔了一會,又拋下測鉛,得知水深十五尋。
Lebocsátották a vízmérő ónt, és húsz ölnyinek találták. Majd egy kissé tovább menve ismét lebocsátották a vízmérő ónt, és tizenöt ölnyinek találták.
29 他們又怕我們碰在礁石上,就從船尾拋下四個錨,切望天亮。
Mivel féltek, hogy szirtes helyekre vetődhetnek, a hajónak hátulsó részéből négy vasmacskát vetettek ki, s alig várták, hogy nappal legyen.
30 水手想法離船逃走,便將小艇繫到海裏,假裝要從船頭拋錨的樣子,
A hajósok pedig amikor el akartak menekülni a hajóból, a csónakot lebocsátották a tengerre, színlelve, mintha a hajó orrából vasmacskákat akarnának leereszteni.
31 保祿就給百夫長和士兵說:「這些人若不留在船上,你們便不能獲救。」
Pál azonban ezt mondta a századosnak és a vitézeknek: „Ha ezek nem maradnak a hajóban, akkor ti sem menekülhettek meg.“
32 那時,士兵便割斷小艇的纜索,任它沉沒。
Ekkor a katonák elvágták a csónak köteleit, és hagyták hogy kiessen.
33 從那時直到天亮,保祿一直勸眾人用飯說:「你們一直忍饑期待,沒有吃什麼,到今天已是第十四天了。
Addig pedig, amíg nappal nem lett, Pál bíztatta mindnyájukat, hogy egyenek, és ezt mondva: „Ma tizennegyedik napja, amióta étlen várakoztok, és semmit sem vettetek magatokhoz.
34 所以我勸你們用飯;這與你們獲救有關,因為連你們頭上的頭髮也不會失掉一根。」
Ezért intelek benneteket, hogy egyetek, mert ez a ti javatokra szolgál. Mert közületek senkinek sem esik le egyetlen hajszál sem a fejéről.“
35 保祿說了這話,便拿起餅來,在眾人前,感謝了天主,然後擘開,開始吃。
Mikor pedig ezeket mondta, kezébe vette a kenyeret, hálát adott Istennek mindnyájuk előtt és megtörve, enni kezdett.
36 於是眾人都放了心,也都用了飯。
Erre felbátorodtak mindnyájan, és szintén vettek magukhoz táplálékot.
37 當時我們在船上的,共有二百七十六人。
A hajóban lélekszám szerint összesen kétszázhetvenhatan voltak.
38 眾人都吃飽了飯,便把麥子拋在海裏,使船輕些。
Miután pedig megelégedtek az eledellel, a hajót megkönnyebbítették, a gabonát kiszórták a tengerbe.
39 當天亮時,他們不認得那陸地,但瞥見一個有岸邊的海灣,如果可能,就願意把船駛進去。
Amikor pedig megvirradt, a szárazföldet nem ismerték fel, hanem egy öblöt vettek észre, amelynek sima partja volt, és elhatározták, hogy kihajtják rá a hajót, ha bírják.
40 於是將錨割斷,棄在海裏,同時鬆開舵繩,拉上前帆,順著風,向岸邊前進。
A vasmacskákat körös-körül elvagdalták, és a tengerben hagyták, egyszersmind eloldották a kormányrudak köteleit, és felvonva a nagy vitorlát a szélfúvás felé, igyekeztek a part felé haladni.
41 不料卻碰到一道沙灘,兩邊有海,竟把船擱淺了,船頭陷入,膠定不動,船尾卻被浪濤猛力衝壞。
Amikor azonban egy zátonyos helyre találtak, ráhajtották a hajót. Az első része ugyan megakadt és mozdíthatatlanul maradt, a hátulsó része azonban szakadozott a hullámok ereje miatt.
42 那時士兵主張要把囚犯殺掉,免得有人泅水逃走;
A katonáknak pedig az volt a szándékuk, hogy a foglyokat vágják le, hogy senki el ne szaladhasson, miután kiúszott.
43 可是百夫長卻願救保祿,便阻止他們任意行事,遂命令會泅水的先跳入水中,先行登陸,
De a százados meg akarta tartani Pált, megtiltotta nekik e szándékot és megparancsolta, hogy akik úszni tudnak, először azok ugorjanak a tengerbe, és meneküljenek ki a szárazföldre,
44 至於其餘的人,有的用木板,有的憑船上的零碎東西:這樣眾人都登了陸,得了救。
a többiek pedig ki deszkákon, ki a hajó egyéb darabjain. Így történt, hogy mindnyájan szerencsésen kimenekültek a szárazföldre.

< 使徒行傳 27 >