Mark 12
1 Hatnavah, bangnuenae hoi a dei pouh. Tami buet touh ni misur takha buet touh a sak. Koung a tumdum hnukkhu misurpaw katin nahane tangkom hai a tai teh, takha ring nahane imrasang hai buet touh sut a sak. Takha hah takhakatawkkungnaw a hlai sak teh, alouke ram lah a cei.
És kezde nékik példázatokban beszélni: Egy ember szőlőt ültetett, és körülvevé gyepűvel, és sajtót ása, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
2 Atue a pha toteh, takhakatawkkungnaw koehoi misurpaw la hanelah, takhakatawkkungnaw koe a san buet touh a patoun.
És a maga idejében szolgát külde a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.
3 Ahnimanaw ni, san hah a hem awh teh, kuthrawng hoi a pâban awh.
Azok pedig megfogván azt, megverék, és üresen küldék vissza.
4 Alouke san hah bout a patoun navah, talung hoi a lû dawk a dei awh teh, yeirai a po sak awh teh, a pâban awh.
És ismét külde hozzájuk egy másik szolgát; azt pedig kővel dobálván meg, fejét betörék, és gyalázattal illetve, visszaküldék.
5 Alouke san hah bout a patoun navah, a thei awh. Alouke sannaw bout a patoun navah, a tangawn a hem awh, a tangawn a thei awh.
És ismét másikat külde; ezt pedig megölék: és sok másokat; némelyeket megvervén, némelyeket pedig megölvén.
6 Takha ka pahren e ni a capa buet touh ao rah dawkvah, ahnimouh ni ka capa teh a bari awh han doeh a titeh, a capa hah a hnukteng vah a patoun.
Minthogy pedig még egy egyetlen szerelmes fia is vala, utoljára azt is elküldé hozzájok, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
7 Hatei, takhakatawkkungnaw niyah, ahni heh râw ka coe hane doeh, tho awh, thet a sei. Hat pawiteh doeh ahnie râw hah maimouh ni coe ati, ati awh.
Azok a munkások azonban ezt mondák magok között: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.
8 Hatdawkvah, takha katawnkung e capa hah a man awh, a thei awh teh, takha alawilah a tâkhawng awh.
És megfogván azt, megölék, és a szőlőn kívül veték.
9 Hottelah boipawiteh, takhakatawnkung ni bangtelamaw ati han. Takhakatawkkungnaw hah koung thet vaiteh, hote takha hah alouke takhakatawkkungnaw koe a poe han.
Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljő és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.
10 Im kasakkung ni, a pahnawt e talung hah phukaawm poung e takin lung lah bout ao. Hot hateh, Cathut ni doeh a sak.
Ezt az írást sem olvastátok-é? A mely követ az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé.
11 Maimae mithmu hai kângairu hanlah ao tie hah Cakathoung dawk na touk boi awh hoeh maw atipouh.
Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
12 Hahoi, vaihma bawinaw, Kâlawk kacangkhainaw, tami kacuenaw ni hote bangnuenae teh maimouh doeh na dei ngai nah tie a panue awh toteh, Jisuh man nahanelah kho a pouk awh. Hatei, kamkhueng e tamihupui hah a taki awh dawkvah, haw hoi alouklah a kâkhoe awh.
És igyekeznek vala őt megfogni, de féltek a sokaságtól. Mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondotta. Azért elhagyván őt, tovább menének.
13 Hat hoiyah, yon pen nahanelah, Farasinaw hoi Herod e a taminaw teh Jisuh koe a patoun awh.
És küldének hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes pártiak közül, hogy megfogják őt a beszédben.
14 Ahnimouh ni rek a hnai awh teh, Bawipa nang teh tamikalan lah na o. Apihai takinae na tawn hoeh. Tami e minhmai khen laipalah Cathut e lamthung lawkkatang hah na cangkhai e ka panue awh. Hatdawkvah, Sizar siangpahrang koe tamuk poe kawi maw. Poe kawi hoeh maw. Kaimouh ni ka poe awh han maw. Ka poe awh mahoeh maw telah a pacei awh.
Azok pedig odamenvén, mondának néki: Mester, tudjuk hogy igaz vagy és nem gondolsz senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazság szerint tanítod az Istennek útját. Szabad-é a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk-é vagy ne fizessünk?
15 Bawipa ni ahnimae dumyennae hah a panue dawkvah, nangmouh ni bangkongmaw kai na tanouk awh. Hate tangka hah hi sin awh haw, ka khenhaw nei atipouh.
Ő pedig ismervén az ő képmutatásukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hogy lássam.
16 Ahnimouh ni a poe awh navah, apie min hoi mei maw ka kamnuek vaw telah a pacei navah, ahnimouh ni Sizar siangpahrang e min hoi mei doeh atipouh awh.
Azok pedig hozának. És monda nékik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig mondának néki: A Császáré.
17 Jisuh ni Sizar siangpahrang e hno teh Sizar poe awh. Cathut e hno teh Cathut poe awh, atipouh e hah ahnimouh ni kângai lah a ru awh.
És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré, a Császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. És elálmélkodának ő rajta.
18 Duenae koehoi boutthawnae awm hoeh ka tet e Sadusinaw ni Jisuh koe a tho awh teh,
És jövének hozzá Sadduczeusok, a kik azt mondják, hogy nincsen feltámadás. És megkérdezék őt, mondván:
19 Bawipa, tami buetbuet touh niyah ca tawn laipalah, a yu dout takhai pawiteh, a misa a thup hoeh nahanelah, a nawngha ni let awmkhai seh telah Mosi ni a thut.
Mester, Mózes azt írta nékünk, hogy ha valakinek fitestvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor az ő feleségét vegye el az ő fitestvére, és támasszon magot a fitestvérének.
20 A hmaunawngha sari touh ao awh. A camin ni hmaloe a yu lah a la teh, ca sak laipalah a due takhai.
Heten valának tehát fitestvérek. És az első feleséget vőn, de meghalván, magot nem hagya.
21 A nawngha ni patuen a okhai teh ca sak laipalah bout a due takhai. Apâthum e ni hai bout a due takhai.
És a második elvevé az asszonyt, de meghala, és magot ő sem hagya: a harmadik is hasonlóképen;
22 Hottelah, buet touh hnukkhu buet touh a due takhai awh teh, hmaunawngha sari touh ni ca sak a laipalah, hote napui hah be a due takhai awh. A hnukteng vah hote napui hai a due van.
És mind a hét elvevé azt, és magot nem hagyának. Legutoljára meghalt az asszony is.
23 Boutthawnae tue a pha toteh, ahnimanaw hai bout a thaw awh toteh, hote napui hah apie yu lah maw ao han. Hmaunawngha sari touh ni hote napui hah a yu lah a okhai awh toe telah a pacei awh.
A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiköknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.
24 Jisuh ni nangmouh teh Cakathoung na thai panuek awh hoeh. Cathut bahu hai na panue awh hoeh dawkvah, na tawm payon awh.
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?
25 Duenae koehoi bout thaw toteh, yuvânae awm mahoeh. Kâpaluennae, kâhânae awm mahoeh. kalvan kho e kalvantaminaw patetlah o awh han atipouh.
Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.
26 Hothloilah, kadoutnaw boutthawnae dawkvah, Cathut ni kai teh Abraham e Cathut, Isak e Cathut, Jakop e Cathut lah ka o telah, hmai kang e buruk thung hoi Mosi koe a dei e hah Mosi e cauk dawk na touk awh boi hoeh maw.
A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy mi módon szólott néki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene.
27 Cathut teh kadoutnaw e Cathut na hoeh. Kahringnaw e Cathut doeh. Hatdawkvah nangmouh teh, puenghoi na payon awh atipouh.
Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.
28 Hottelah a kâoun awh e hah cakathutkung buet touh ni a thai teh, Jisuh ni kalan lah bout a dei e hah a hmu navah, ama koe rek a hnai teh, kâpoelawknaw thung dawk bangpatet e kâlawk maw alawkpui poung lah kaawm telah a pacei.
Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
29 Jisuh ni kâlawknaw thung dawk apasuek e teh, Oe Isarelnaw thai awh haw, maimae Cathut dueng doeh Cathut lah kaawm.
Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
30 Na Cathut teh na lungthin abuemlah, na muitha abuemlah, na pouknae abuemlah, na thaonae abuemlah hoi lungpataw, tie teh apasuekpoung e kâpoelawk lah ao.
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
31 Hothloilah, na imri hah nama patetlah lungpataw ati e apâhni e kâpoelawk teh apasueke hoi a kâvan. Het hlak kalen e kâpoelawk awm hoeh telah bout atipouh.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
32 Kâlawk ka cangkhai e nihai, Bawipa na dei e teh lawkkatang doeh, ahawipoung. Cathut dueng doeh Cathut lah kaawm.
Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.
33 Hote Cathut hloilah alouke Cathut awm hoeh. Hote Cathut hah lungthin abuemlah, thaipanueknae abuemlah, thaonae abuemlah, hahoi mahoima patetlah imri hah lungpatawnae teh hmaisawi thuengnae hoi thuengnae pueng hlak hai ahawi telah a dei.
És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.
34 Hottelah a lawk tho e hah Jisuh ni ahawi tie a panue toteh Cathut uknaeram hoi na hlat hoeh telah atipouh. Hahoi, apinihai bout pacei ngam awh hoeh toe.
Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.
35 Jisuh ni bawkim thung a cangkhai lahun navah, Messiah teh Devit e capa doeh telah bangkongmaw cakathutkungnaw ni ati a vaw.
És felele Jézus és monda, a mint a templomban tanít vala: Mi módon mondják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?
36 Devit ni muitha lahoi a dei e teh, Cathut ni na tarannaw hah na khok rahim ka ta hoehroukrak kaie aranglah tahung haw telah ka Bawipa hanelah atipouh.
Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
37 Devit ni Messiah hanelah Bawipa tet pouh pawiteh bangtelamaw Messiah teh Devit capa lah ao thai han vaw. Tami maya ni lunghawicalah hoi a dei e lawk hah rip a thai awh.
Tehát maga Dávid nevezi őt Urának, mimódon fia hát néki? És a nagy sokaság örömest hallgatja vala őt.
38 Hottelah a cangkhai navah Jisuh ni cakathutkungnaw heh roun awh. Bangkongtetpawiteh, ahnimouh teh angkidung kho hoi kâhlai hane a ngai awh. Hnopai yonae hmuen koe tami pueng ni bari e hah a ngai awh.
Ő pedig monda nékik az ő tanításában: Őrizkedjetek az írástudóktól, a kik örömest járnak hosszú köntösökben és szeretik a piaczokon való köszöntéseket.
39 Sinakok vah tahungnae a rasangnae koe a ngai awh teh, pawi canae koe vah, bari kaawm e hmuen koe tahung a ngai awh.
És a gyülekezetekben az előlüléseket, és a lakomákon a főhelyeket:
40 Lahmai napuinaw e im hah a lawp awh teh, a yon kamnuek vaih titeh, ka saw poung lah a ratoum awh. Ahnimouh teh hoe kalen e yonphukhangnae a kâhmo awh han atipouh.
A kik az özvegyeknek házát fölemésztik és színből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
41 Hahoi Jisuh teh tangkabom koelah a kangvawi teh, a tahung navah taminaw ni tangka a pâseng awh e hah a khet. Ka tawnta e naw teh ka pap a pâseng awh.
És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala abba.
42 Ka roedeng e lahmainu buet touh a tho teh, rahum tangka phek touh e kahni touh a pâseng van.
És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy negyed pénzt vete bele.
43 Bawipa ni a hnukkâbangnaw hah a kaw teh, atangcalah na dei pouh awh. Tangka bom thung kapâsengnaw thung dawkvah, hote lahmainu ni hoe kapap a pâseng toe, atipouh.
Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala.
44 Bangkongtetpawiteh, alouke pueng ni teh a tawn awh e thung dawk hoi a pâseng awh. Hatei, hote lahmainu teh a mathoe ei, a kâkawk nahane a tawn e pueng hah a pâseng toe, atipouh.
Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.
