< Zechariah 2 >

1 Keiman kavet kitleh, pasal khat in thiltena molkhat akichoi kamui
Fölemeltem a szemeimet és láttam, s íme egy férfiú, s kezében mérő kötél.
2 Hiti chun keiman hoilanga che ding nahim tin ka dong in ahileh aman, “Keima hin Jerusalem hi adung avai itiham tetoh dinga hunga kahi” ati.
És mondtam: Hová mégy? Szólt hozzám: Kimérni Jeruzsálemet, hogy lássam, mennyi a szélessége és mennyi a hossza.
3 Hiche jou chun keiman ka komma um vantil chu ama komma hung vantil chu kimupi ding in achen ahi.
És íme, az angyal, ki velem beszélt, elment, és egy másik angyal kiment elejébe.
4 Vantil khatpa chun aseiye, hungloijin lang hiche gollhangpa komma chun seijin, Jerusalem hi phatkhat leh mipi leh ganchaho hung dimset diu ahindol loudiu ahi, hitia chu mipi tamtah khopi polanga hung cheng diu ahi.
És szólt hozzá: Fuss, beszélj amaz ifjúhoz, mondván nyílt városként lesz majd lakva Jeruzsálem a benne levő ember és barom sokasága, miatt.
5 Chu teng keima tah in Jerusalem kimvel chu meikong palla ka kolkhum ding ahi tin Pakaiyin aseiye. Chuleh keiman khopi sung chu kaloupina kahi sah ding ahi,” ati.
Én pedig leszek neki, úgymond az Örökkévaló, tüzes fal gyanánt köröskörül, és dicsőségül leszek benne.
6 Pakijin aseiye,” Babylon sahlanga konin hung jamdoh un, nanghohi leiset kol ning lia konna thecheh na hiuve.
Haj, haj, fussatok hát az észak országából, úgymond az Örökkévaló; mert az égnek négy széle szerint szórtalak el benneteket, úgymond az Örökkévaló.
7 Zion mipite hungpot doh uvin, nangho Babylon gamma ana jam lut ho!”
Haj, Czión, menekülj, lakója te Bábel leányának.
8 Loupi Pathen hatchung nung Pakai chun nangho nachom gamma namite chu doudinga eihinsol ahi, nangho nabolse hochun kei eibolset a kalah ahi. Keiman kakhut hinlam ingting amaho chu kasuhchip ding chuteng asoh houvin amaho achomdiu ahi. Chuteng leh hat chungnung Pakaiyin eihin sol ahi ahet diu ahi tin,
Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura: dicsőség után küldött engem azon nemzetekhez, melyek kifosztottak benneteket; mert ki hozzátok nyúl, az saját szemefényéhez nyúl.
9 Pakaiyin aseiye, Vo khopi hoitah Jerusalem kipah tahin kho asam un, ajeh chu nangho lah a cheng dinga kahung ding ahi.
Mert íme, én kezemet emelem reájuk, hogy zsákmányul legyenek szolgáiknak; és megtudjátok, hogy az Örökkévaló, a seregek ura küldött engem.
10 Hiche nikho teng chuleh namtamtah in Pakai keima eihin jop diu chuleh amaho chu kamite hidiu ahi. Keima nangho lah a kachen ding chu teng leh hat chungnung Pakaiyin Keima nangho komma eihinsol hi nahetdingu ahi.
Ujjongj és örülj, Czión leánya, mert íme én megyek, hogy lakozzam közepetted, úgymond az Örökkévaló.
11 Gamthenga chu Judah gamchu Pakaiyin Ama gam tumbeh a dinga alahkut ding chu leh Jerusalem chu amatah in akhopi dinga alhen kit ding ahi.
Majd csatlakoznak számos nemzetek az Örökkévalóhoz ama napon és lesznek nekem népül és majd lakozom közepetted, és megtudod, hogy az Örökkévaló, a seregek ura küldött engem hozzád.
És bírni fogja az Örökkévaló Jehúdát, mint osztályrészét, a szerit földön, és újból kiválasztja Jeruzsálemet.
13 Pakai angsunga mihem jouse thipbeh chan umhen ajeh chu Amachu amunthenga konna hung kipat doh ding ahitai.
Csitt, minden halandó, az Örökkévaló előtt! Mert fölserkent az ő szent hajlékából.

< Zechariah 2 >