Zechariah 1
1 Darius vaipoh kumni le lha get channa Iddo themgao chapa Berechiah chapa Zechariah komma Pakai thupeh ahung lhungin hitin aseije.
A nyolczadik hónapban, Darjáves második évében, lett az Örökkévaló igéje Zekarjához, Berekja, Iddó fia fiához, a prófétához, mondván:
2 Napateu chunga Pakai alung hang lheh jingin ahi.
Haraggal haragudott az Örökkévaló őseitekre.
3 Hijeh chun amaho kommah chun thaneipen Pakaiyin hitin ati, achutileh keijong nangho kom a kahung kile kitding ahi tin thaneipen Pakaiyin aseije.
Szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: térjetek vissza hozzám, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura s visszatérek tihozzátok, mondja az Örökkévaló, a seregek ura.
4 Napu napateo bangin chonhih’un, amaho jaha chu themgao hon lhang asap piuve, thaneipen Pakaiyin aseijin ase lamma nachon nauva kon leh thilse na bolnauva kon in hungkile kit’uvintin aseije. Ahivangin amahon angai pouvin khohsah injong anei pouve, tin Pakaiyin aseije.
Ne legyetek olyanok mint, őseitek, a kiknek hirdették vala az előbbi próféták, mondván Így szól az Úr az Örökkévaló, a seregek ura: térjetek csak vissza rossz utaitokról és rossz cselekedeteitektől; de nem hallgattak és nem figyeltek reám, úgymond az Örökkévaló.
5 Napu napateu chu tuahi hoilamma umma hitauvem? Amaho leh themgao ho chu sotpeha thigamma ahitauve.
Őseitek hol vannak? S a próféták örökké élnek-e?
6 Ahinlah epi hijongleh kalhachate themgao komma kana phondoh ho jouse chu napu napateu khanglaijin kaseibang bangin ana guilhung sohtan ahi. Hiche dungjui chun amahon kisih in alungu ana heijun, Eihon thaneipen Pakaija kon in imudiu lom imu tauve, Aman kahin bolding ahi ati dungjuijin ahin tongdoh tan ahi.
Ámde szavaim és törvényeim, melyeket parancsoltam szolgáimnak, a prófétáknak, nemde utolérték őseiteket? Akkor megtértek és mondtaik: amint szándékozott velünk tenni az Örökkévaló, a seregek Ura, utjaink és cselekedeteink szerint, úgy tett rajtunk.
7 Darius leng chan kumni lhinna shebath lha kehni somni leh ni li channin, themgao Iddo chapa Berachia chapa Zechariah komma Pakai thupeh ahung lhung in ahi.
Huszonnegyedik napján a tizenegyedik hónapnak, Sebát hónap az, Darjáves második évében, lett az Örökkévaló igéje Zekarjához, Berekjáhú, Iddó fia fiához, a prófétához, mondván:
8 Keiman phaicham khatnah huisum thing laha sakol sankhat anadingin achung a pasal khat ana tou chu jan nin gaovin kanamun ahi. Anunglamma chun sakol asan, abuong chuleh akaang jong ana ummin ahi.
Láttam az éjjel és íme, egy férfi rajta ül egy vörös lovon és ő állt a mély völgyben levő mirthusok között, mögötte vörös, fakó és fehér lovak.
9 Keiman kakomma thusei vantil komma chun “ka Pakai hiche sakol hoipenhi ipi vetsah naham katin ahileh vantil chun na hetsah nang’e ati.
Mondtam: Mik ezek uram? És szólt hozzám az angyal, a ki velem beszélt Én megmutatom majd néked, mik ezek.
10 Hichun huisum thing laha ding mipa hin adonbut in, hicheng pihi Pakaiyin leiset pumpi khol le dinga asohdoh ahiuve ati.
Erre megszólalt a mirthusok között álló férfi és mondta: Ezek azok, akiket küldött az Örökkévaló, hogy bejárják a földet!
11 Huisum phung laha ding Pakai vantil komma chun sakol chunga tou adangho chun aseijun, “keihon leiset pumpi ka khollun, leiset chunghi lungmong in aum nauve”atiuve.
És feleltek az Örökkévaló angyalának, ki a mirthusok között állt és mondták: Bejártuk a földet, s íme az egész föld csendes és nyugodt.
12 Hichehi ajah phatnin Pakai vantil chu hitihin ataove. Vo hatchungnung Pakai kum som sagi sung ahi nangma Jerusalem leh Judah khopiho chunga hung lung hanga nahitam, itih chan gei hi amaho chunga khotona na musah loulai ding ham.
Erre megszólalt az Örökkévaló angyala és mondta: Örökkévaló, seregek ura, meddig nem irgalmazol te Jeruzsálemnek és Jehúda városainak, amelyekre haragszol immár hetven éve?
13 Keikoma thusei vantil komma chun Pakaiyin lungmonna thucheng in ana donbut in ahi.
Felelt az Örökkévaló az angyalnak, ki velem beszélt, jóságos szavakkal, vigasztaló szavakkal.
14 Hitichun kakihoulimpi vantil chun kakomma hitin anasei jin ahi. Hatchungnung Pakai chun hitin aseije. Keiman Jerusalem le Zion phatna dinghi gelkhoh naleh khotona kanei lheh jing in ahi.
És szólt hozzám az angyal, ki velem beszélt: Hirdesd, mondván: így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Buzgólkodtam Jeruzsálemért és Cziónért, nagy buzgalommal.
15 Keiman tu tua chamna leh lungmonga um namdang ho komma kalung ahang lheh jeng in kamite chunga vang kaha lunghan pon ahi. Namdang hohin aha bolset val tauvin ahi.
És nagy haraggal haragszom a gondtalan nemzetekre, mivel én keveset haragudtam, de ők bajra segédkeztek.
16 Hijeh chun Pakaiyin hitin aseiye, keima Jerusalema khotona neijin kahung kile tai. Kahouin kisa phading Chuleh Jerusalem kithah semphat ding ahi. tin hatchungnung Pakaiyin aseiye.
Azért így szól az Örökkévaló: Visszatértem Jeruzsálemhez irgalommal; házam fölépül benne, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura, és mérőzsinór feszíttetik ki Jeruzsálemen.
17 Hatchungnung Pakijin jong hitin aseiye, Israel khopi ho bulhingset a hung kile dohding chuteng leh Pakai Zion alung monsahding chuleh Jerusalema dinga alahlut ding ahi.
Még hirdesd, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura még bővülni fognak városaim a jótól, megvigasztalja még az Örökkévaló Cziónt és még kiválasztja Jeruzsálemet!
18 Hijouchun kadah in kavetleh saki li kamui
Fölemeltem szemeimet és láttam: íme négy szarv.
19 Keima eiki houlimpi vantil kom achun hichehi ipi tina ham tia kadohleh, aman eidonbut in,” hiche saki hohin chitin namtin laha Judah, Israel chuleh Jerusalem ana lhocheh a chu ahiuve.
És szóltam az angyalhoz, ki velem beszélt: Mik ezek? Szólt hozzám: Ezek a szarvak, melyek szétszórták Jehúdát, Izraélt és Jeruzsálemet.
20 Chuin Pakaiyin thihkheng them mili eivetsah e.
Erre láttatott velem az Örökkévaló négy kovácsot.
21 Amaho hi ipi dinga hung hiuvam tia ka doh leh, vantil chun eidonbut in, hiche saki le nam ho hi Judahte muntinna ana thecheh ana sunem ho chu ahiuve. Tun hiche thihkheng them hohin hiche nam hohi kichatsah a sonlhu ding leh sumang dinga hung ahiuve ati.
Mondtam: Mit jönnek ezek tenni? És szólt, mondván: Ezek a szarvak, melyek szétszórták Jehúdát annyiban, hogy senki nem emelhette fel a fejét, jöttek tehát ezek, hogy elriasszák azokat, leütvén a szarvait ama nemzeteknek, melyek szarvat emeltek vala Jehúda országa ellen, hogy szétszórják.
