Solomon Labu 1
1 Zailom: Hiche hi Solomon la ho lah’a apipen, adang jouse sanga thupi ahi.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Mounu: Neichop in lang, avel in neichop in, ajeh chu nei deibolna chu lengpitwi sang in jong alhumjoi.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Gimnamtwi nakinu chu iti namtwija hitam, namin ngei hi agim namtwi kitungdoh tobang ahi. Akidang poi, khangdong nungah jousen hibang loma nahin deiju hi!
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Kei jong neipuijin, hung in; kijam ta hite! Lengpan ajalna pindan’ah ei puilut hen. Zailom: Iti kahin kipapiu hitam, O Lengpa. Na milungset dan hi lengpitwi sang in ka ngaisang jouve. Mounu: Nahin ngaisangnau hi adih tangeiye!
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 Keima ka vouso avom vang'in kamelhoi nai, Vo Jerusalem Chanute-Cedar phaiya ponbuh kisongho banga vom, Solomon pondal banga vom chu ka hinai.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Kavouso avom jeh-in, Neihin vehih-uvin-nisan ei kahdup jeh ahibouve. Ka sopi pasal ho ka chung ah alunghang uve, alengpi leiju vekol ding in eino uvin, hijeh chun kei le kei ka kijen joupoi; keima lengpilei ka kivet kol man poi.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Nei seipeh-in, O goldei, tuni na kelngoi honho hoilama na puiding ham? Sun teng hoikoma na kol sah ding ham? Ajeh chu keima hi noti banga naloi-napaiho chule kelngoite lah’a iti ka vavai le jeng thei ding ham?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Moulang: Na het loule, O nungah melhoipen nu; ka kelngoi ho kikaina nung juiyin lang, kelngoi chingho ponbuh vel’a chun na kelchate vah-in.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 O ka deinu, na nunnop dan hi Pharaoh sakol lagol lah-a khat toh nabang’e.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Na bengmai alangtoa hi iti deium hitam! Na bilba tenin asal emsel jeng’e! Nangong jong iti dei um hitam, na sana bilba hung kailha chun ajem hoi be cheh-e.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Zailom: Sanavui sempeh-ungting, kicheina ding dangkavui toh thosah-unge.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 Mounu: Lengpa jalkhun chung ah alum in, gimnamtwi ka kinu gimnam hi aki tunglut jel jeng’e.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 Ka goldeipa hi ka ang-a Myrrh gim namtwi theineo kikhai abangin ahi.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 Ama hi En-gedi lengpileiya henna pahcha-boh toh abange.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Moulang: Iti hoiya hoi nahi hitam, O ka goldei nu! Namit teni hi vakho te abang jeng’e.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Mounu: Nangma jong na hoi ngeije, O goldei, kam’a seidoh jou hoi hilouvin dei na um nalom’e! Hampa dong nem hiuheo khu i-jalkhun lhon ding in alom e.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 Namtwi tah Cedar thingbah ho jeng jong i-inkam lhon ding in apang uvin, chahthing ho jeng jong i-insun lhon ding in apang’uve.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
